Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Kubinyi András: A budai vár udvarbírói hivatala, 1458–1541 : kísérlet az országos és a királyi magánjövedelmek szétválasztására / 67–98. o.

74 Kubinyi András uralkodása alatt többnyire viselik is'a kunok ispánja címet, ami a Jagellókorban már eltűnik. Ez valószínűleg az 1485-ös nádori cikkelyekkel magyarázható, hiszen all. te. kimondja, hogy a nádor — bírói tisztén kívül — ispánja is a kunoknak.

42 Ez azonban csíak címváltozást jelentett: a provizomak az oklevelekből kiolvasható hatásköre nem változott 1485 után a kunok irányában. Annyi tehát mindenesetre biztos, hogy Parlagi utódai az ő példája nyomán kapták meg a kun officiolatu'st, azt azonban nem állapíthatjuk meg, hogy Parlagi-azért lett-e kun ispán, mert udvarbíró volt, vagy azért, mert megbízható familiárisa volt a Hunyadiaknak. Az 1518—19-es törvényeik tehát joggal kapcsolják a provizoratusJhoz a Jászkunságot, ta törvény a meglevő állapotot kodifikálta. Milyen tényleges hatáskört takart azonban az udvarbírók ispáni tiszte? Ember Győző szerint a kunok közigazgatási és igazságszolgáltatási téren a nádor, míg gazdasági vonatkozásiban a budavári udvarbírók alá tartoztak. A provizor kezelte az uralkodóknak járó szolgáltatásokat, és ezért egy tisztje állandóan a kerület központjában tartózkodott. A Habsburg-korban a' királyi kamara vette át ezt a jogkörét.

43 Az e korszakból származó oklevelek zöme az udvarbírót teljesen földesúri tisztviselői jogkörben mutatja a kunok felett. Parancsot kap, hogy az apácák birtokára költözött kunokat nie hurcolja vissza,

44 elkobzott szénát adat vissza a Kolbász-széki kapitánnyal,

45 intézkedikf hogy Halas mezővárosiba szabadon költözhetnek jobbágyok,

46 a kunokkal szomszédos mezővárosi polgárokkal kitört batályviszályban dönt,

47 hatalmaskodások végzésére utasítja a kunokat,

48 eljár a Jászkunság határainak megállapításában,

49 ő szedeti be a földesúri cenzust,

50 továbbá — mivel ennek egy része a kincstárt illette — a kincstartó embereivel közösen, az udvarbíró emberei szedik a rendkívüli subsidiumot.

51 Bizonyos fokig földesúri, bizonyos fokig közigazgatási jogiköréből ered már az, amikor vámmentességi kiváltságok betartására ad utasítást, vagy kap ilyen rendeletet.

52 Ezek az adatok valóban igazat adnak a fent idézett véleménynek: az udvarbíró elsősorban gazdasági téren igazgatta a Jászkunságot. Nem szabad azonban arról elfelejtkeznünk, hogy ekkorra már a jászkunök zöme lényegében •Gergely, Érmen István deák, Piber Benedek, Ráskai Gáspár, Báncsai András deák, Kubinyi László deák, Baracsi Mátyás és Bornemissza János provizorokra vonatkoznak. Mohács után sem változott a helyzet. János király utolsó udvarbírójának, Fráter Györgynek a joghatására maradtak fenn adatok. Szeretni György, II. Lajos és János királyok házi káplánja emlékirata Magyarország romlásáról 1484—1543. Közli: Wenzel Gusztáv. Pest 1857. 346—47. (Mon. Kung. Hist. II/l. k.) 42 Corpus Iuris id. kiad. 402. 43 Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Bp. 1946. 579. 44 1463: Gyárfás i. m. III. 646. 45 1477: Uo. III. k. 679. 46 1480: Zichy Okmánytár. XII. k. 308. 47 1502: Dl. 56335. . 48 1509: Gyárfás i. m. III. k. 727. 49 1521: Dl. 23504. — 1525: Dl. 47629. — János király 1527: 27. tc.-e: a király parancsolja meg udvarbírójának, hogy kényszerítse a kunokat a határok tiszteletben tartására. Magyar Országgyűlési Emlékek I. k. Bp. 1874. 122. 50 1469: Gyárfás i. m. III. k. 666. — 1473: uo. 672. — 1503: uo. 718—9. stb, 51 1495: Engel: Geschichte... I. k. 19. — 1499: OL., Ft., Kassa v. lt. Schwartzenbach •gy. 780. sz. 52 1476: Dl. 17799. — 1484: Dl. 18995.