Levéltári Közlemények, 35. (1964)
Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Kubinyi András: A budai vár udvarbírói hivatala, 1458–1541 : kísérlet az országos és a királyi magánjövedelmek szétválasztására / 67–98. o.
A budai vár udvarbírói hivatala 1458—1541. 71 Buda 1447-ig maradt a mindenkori nádor hatalmában. Az országgyűlés határozata értelmiében azonbian ez évben Budát az elhunyt Hederváry nádor fia nem az új nádornak, hanem Hunyadi kormányzónjak adta át. 22 A várnagymaik, illetve várnagyoknak (ekkor többnyire ketten vannak) a XV. század közepén már kimutathatóan nagy személyzetük van, jegyzőjükre is van adatunk. 23 A zsidóbáróság és a Buda város feletti joghatóság 24 mellett Hunyadi, úgy látszik, hogy a harminoadok beszedésélben is biztosított jogkört számukra. 25 Fő feladata a várnagynak azonban a karhatalom biztosítása: a feudális állam vezetőjének, vagy valamely bíróság döntésének végrehajtását biztosítja,. 26 A várnak ás főleg őrségének a feudális államrend fenntartásában fokozódó jelentősége lett, ezért igyekeztek az uralkodók ezek fenntartására önálló jövedelmeket biztosítani. Többek között ez is egyik oka volt a nádorsággal történt összekapcsolásinak, bár itt arra is figyelemmel kell lennünk, hogy ebben az időben az uralkodó általában nem tartózkodott Budán. 27 Űj helyzet következett be Hunyadi kormiányzóságával, aki Budán székelt. Alatta fekűnik egy magiister curie nOiStre Budensás, 28 viszonylag alárendeltebb beosztásiban. Bár lehet, hogy tényleg a kormányzó udvarmestere volt, az a tény azonban, hogy kiemelik budai jellegét, talán megengedi ann'aik feltételezését, hogy az udvarbíró elődje volt. Mátyás trónralépésével a budai vár jelentősege megnőtt. Az uralkodó — legalábbis uralkodása első évtizedében — általában Magyarországon tartózkodott, és ez jobban kiemelte Buda fővárosi jellegét. 29 Ha a király nem is tartózkodott minidig székhelyén, az udvartartás, és a központi kormányszervek állandóan itt voltaik. Mindez az eddigieknél is szükségesebbé tette a budai vár és személyzetének ellátását. A budai várhoz már eddig is — mint láttuk — különféle nem budai jövedelmeik is tartoztak, Mátyás ezt az utat fejlesztette tovább. Már uralkodása első évében, 1458. szeptember 19-én utasítja a király budai udvarbíráját, Parlagi Lászlót ás budai várnagyát, Czobor mat é. és h. nélkül, 4—6. — A jászkun birák gazdasági és igazgatási szerepére a XV. század első felében számos adatot közöl Gyárfás István: A jász-kunok története. III. k. Szolnok 1883. 563 (1411: a fősáfár a jászok bírája); 564 (1411: a nádor a kunok bírája); 565 (1419: a lovászmester a kunok és jászok bírája); 568 (1420: a nádor a kunok bírája); 581 (1424: a kunok bíráját Ozorai Pipo bízza meg); 587 (1427: Káthai Mihály szolnoki főispán, a jászok és kunok bírája); 588 (1428: a lovászmester, mint a kunok és jászok bírája); az adatokat tovább folytathatnánk, de nincs állandóság: hol a nádor, hol a főlovászmester, hol mások (olykor ugyanabban az évben egymást felváltva) viselik a jászok és kunok bírajának tisztét, és intézték a gazdasági ügyeket. — A kincstartónak a jászkunok adó behajtása és igazgatása terén gyakorolt szerepére jó adatokat találunk Töttös László királyi kincstartó 1439—1440. évi iratai között. Időrendben: Zichy Okmánytár VIII. k. 668—670, XII. k. 180—1, IX. k. 1, 12, 13. 22 A Hederváry család oklevéltára. I. k. Bp. 1909. 251—4. 23 1452: Országos Levéltár, Filmtár (a továbbiakban: OL., Ft.), Esztergomi káptalan magánlevéltára (a továbbiakban: kpt. mag. lt.) Lad. 45. fasc. 8, nr, 9. 19—25. old. 24 Budai Jogkönyv. 32. §. (Das Ofner Stadtrecht, hsgg. von K. Mollay, Mon. Hist. Bud. 2. Bp. 1959. 70—1.) 25 1448: Magyarország melléktartományainak oklevéltára. II. k. A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések ... Bp. 1907. (Mon. Hung. Hist. 1/33. k.) 377—8. , 26 Vö. pl. a 23. j-ben idézett oklevelet, továbbá: 1454: Knauz: A budai káptalan regestái. 35. sz. (Magyar Tört. Tár XII. k. 20.) 1455: Dl. 14990. 27 Sebestyén Béla: A magyar királyok tartózkodási helyei. Bp. é. n. 62—79. 28 Pathaji Lászlónak hívták. L. fenn, 25. j. 29 Sebestyén i. m. 85. skk.
