Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Borsa Iván: A Hunyadi család levéltárának története / 21–56. o.

A Hunyadi család levéltárának története 33 Cserébe a Brandenburgi levéltár 538 lajstromozott magyar oklevelét kérte és "kilátásba helyezte, hogy a többi iratot kikeresik és jegyzékelik, 74 majd meg­bizonyosodván a levéltár hajlandóságáról, Deym gróf müncheni követ kísére­tében felkereste Crailsheim báró bajor kül- és Feilitzseh báró bajor belügy­minisztert, akik kilátásba helyezitek, hogy ha a tárgyalások diplomáciai úton megindulnak, a maguk részéről hozzájárulásukat fogják adni. Thallóczy op­timizmussal teli levélben tájékoztatta útjáról Paulert, s egyben arról értesítette, hogy a közös Külügyminisztériumnál megteszi a kezdő lépéseiket, de szükségét látja annak, hogy Orczy Béla belügyminiszter szóbelileg érdeklődésre han­golja Kálnöky Gusztáv 'közös külügyminisztert, hogy a bécsi levéltárakból történő anyagkiadásnak ne legyen akadálya, 75 Thallóczy 1888. július 2-án a közös Pénzügyminisztérium útján javasolta Kálnoky külügyminiszternek, hogy a Hunyadi—Brandenburgi levéltár 538 lajstromozott oklevelét az oszt­rák—magyar kormány cserélje el a bajor kormánnyal a két bécsi levéltárból felajánlott bavaricákért, s az oklevelek kerüljenek az Országos Levéltárba. 76 A javaslatot a Haus-, Hof- und Staatsarchiv támogatta, 77 s a Külügyminisz­térium július 17-én utasította Pusswald követségi tanácsos;, ideiglenes -mün­cheni ügyvivőt, hogy a csere erdőkében hivatalosan járjon el. Thallóczy a csere gondosnak tűnő előkészítése ellenére, sajnálatos taktikai hibát követett el, amikor nem vette figyelembe az 1877. évi tárgyalásokat. A Magyar Nemzeti Múzeum akkori javaslata a brandenburgi levéltár teljes magyarországi vonatkozású anyagát kívánta megszerezni elég tekintélyesnek mondható kódex-gyűjteményért, amit a bajorok nem tartottak aequivalens cserének. Ahelyett, hogy az akkori cserejavaslat anyagát igyekezett volna fo­kozatosan növelni, teljesen új alapon indul el, s bár csak a lajstromozottra össz­pontosította igényét, a múzeumi kódexeknél a bajorok számára kevésbé érté­kes anyagot ajánlott fél. így nem lehet csodálkozni azon, hogy a bajorok ezt a javaslatot seim fogadták el. Pusswald ügyvivő 1888. július 23-i jegyzékére Crailsheim külügyminisz­ter november 2-án adta meg válaszát, amely a szakértők véleményére hivat­kozva elutasította az osztrák—magyar kormány ajánlatát. A bajor válasz a csereajánlat ügyét azonnal összekapcsolta a Magyar Nemzeti Múzeum által 11 évvel előbb tett javaslattal. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy Ausztria—Magyarország levéltáraiban még lehetne találni további bajor vo­natkozású anyagot. Ilyenként felsorol a Haus-, Hof- und Staatsarchiv-ban őrzött kódexek közül 15-t, 78 továbbá megemlíti az 1877-ben felajánlott mú­zeumi kéziratokat és a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában állító­lag található számos bajor eredetű nürnbergi, regensburgi és más krónikákat, tanácsi határozatokat seb. A bajor kormány egyidejűleg közölte, hogy branden­79 HHStA, MdÄ, AR Fach 14, K 13, 1/89, 27572/2/1888. (OL Filmtár W 496. doboz.) Kézirattár Fol. Hung. 1648. fol. 136—137. 1. 75 Thallóczynak 1888. június 23-án Paulerhez intézett levele: OL irattára 240/1924, 803/1888. (Fogalmazványa: OSZK Kézirattár Fol. Hung. 1648. fol. 139—140. 1.) 76 HHStA Ministerium des Äussern, Administrative Registratur (a továbbiakban: MdÄ, AR) Fach 14, K 13, 1/89, 16446/2/1888. (Másolata: OL irattára 240/1924, 803/1888.) 77 HHStA uo. 17154/2/1888. (Fogalmazványa: HHStA, Kurrentakten des HHStA •254/1888.) 78 A 15 kódex adatainak összeállítása Constantin von Böhm: Handschriften des kaiser­lichen und königlichen Haus-, Hof- und Staatsarchivs. Wien 1873. c. munkája alapján történt. 3 Levéltári Közlemények

Next

/
Oldalképek
Tartalom