Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Borsa Iván: A Hunyadi család levéltárának története / 21–56. o.

30 Borsa Iván szereplő legrégibb keltezést véve alapul, időrendbe rakták és a mintegy 25 000 darabot számláló gyűjtemény egységek „M. O. D. L." jelzéssel és folyószámmál látták el. Minthogy az anslbachi oklevelek mind a mohácsi csata előtt keletkeztek, a Kamara. Archívumában őrzött valamennyi darab bekerült a Diplomatikai Levókáíbla. A gyűjtemény kialakításának rendszeréből folyóan az egy provenienciájú oklevelek nem maradtak egymás mellett, hanem időrendi állapon kapták meg a gyűjteményben végleges helyüket, így az ezideig együtt kezelt oklevelek összetartozása megszűnt.

59 Nem sokkal a Mohács előtti gyűjtemény létrehozása után fordulat következett be a Zágrábba vitt oklevelek ügyében. Mintegy, tíz évig tartó tárgyalások és Khuen-Héderváry Károly horvát bán erőszakos fellépésének eredményeként az 1849—1851-ben Zágrábba vitt levéltári anyag jelentékeny része visszakerült a Magyar Országos Levéltárba, ahol 1886. június 19 és július 11 között vették át azt a szállítmányt, amelyben a Neoregestrata Acta című gyűjteményből származó darabok voltaik.'

60 Ezzel a szállítmánnyal kerültek vissza az 1850-ben elvitt anslbachi eredetű oklevelek is 36 kivételével. Ez a 36 oklevél továbbra is a zágrábi Országos Levéltár állományába tartozott.

61 A visszakerült okleveleket természetesen nem helyezték vissza a Neoregestrata Acta című gyűjteménybe, hanem valamennyit a Diplomatikai Levéltárba sorolták, minthogy valamennyi 1526 előtti keltezésű volt. A Diplomatikai Levéltár kialakításánál követett szempontok ez alkalommal is érvényesültek és a proveniencia elvére való tekintet nélkül, elsősorban a chronológiai szempontokat véve figyelembe, a Zágrábból visszahozott más oklevelekkel együtt az anslbachi eredetű okleveleket a gyűjtemény 33—34 000-es sorszámai alatt helyezték el.

62 A horvát-szlavón vonatkozású ansbachi oklevelek ügyében a közelmúltban újabb változás következett be. A 2. világháború után 1947-ben aláírt párizsi békeszerződés 11. §-a arra kötelezte Magyarországot, hogy visszaadja Jugoszláviának azokat a kulturális értékeket, amelyek 1848 után azért kerültek mai jugoszláv területről magyar közgyűjteményekbe, mert azokon a területeken az időben Magyarország gyakorolta az állami főhatalmat.

63 Minthogy a Khuen-HJéderváry horvát bán nevéhez fűződő levéltári akció keretében Zágrábból Budapestre szállított levéltári anyag a békeszerződés e cikkelyének hatálya alá esett, a Magyar Országos Levéltár egyebek mellett 1960. május 30-án átadta az ügyben eljáró jugoszláv delegációnak a Zágrábot megjárt ansbachi okleveleket is, amelyek jelenleg a zágrábi Állami Levéltárban találhatók.«

4 Az Alexander őrgróf által át nem adott oklevelek, valamint a magyarországi, erdélyi, szlavóniai és sziléziai vonatkozású iratok nem maradtak sokáig Ansbachban. Alexander őrgróf visszavonulása és a napóleoni háborúk követ58 Az említett alapelvek általánosságban érvényesültek, de ilyen nagy volumenű gyűjtemény szervezésekor természetesnek vehető kisebb-nagyobb eltérések adódtak. — Sajnos, mind ez ideig nélkülözzük e nagyértékű gyűjtemény kialakulása történetének leírását. 60 OL irattára I. 164/1876, 689/1886, XII. elenchus. — Vö. Ferdo Hauptmann: Jugoslavensko—madarski arhivski pregovori i njihovi rezultati. Sarajevo 1961. 40—46. 1. 61 Pl. II. András 1220-i oklevele, amely egykor NRA fasc. 1501. n. 4. jelzet alatt volt. (Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke 357. sz.) Az oklevelek mikrofilmje: OL Filmtár 10671. doboz. 82 Lásd az 50. jegyzetet. 63 1947. évi XVIII. törvénycikk 11. §. 64 Hauptmann i. m. 119—120. 1.