Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1963-ban / 255–269. o.

Krónika 263 Kiadványmunka . A levéltárak tudományos dolgozói az előző években már kialakult időkeretben foglalkoztak a levéltártudomány, illetve a történettudomány különböző ágaival. A levéltárügyet közvetlenül érintő feldolgozások elsősorban két folyóiratunk, a Levéltári Közlemények és a Levéltári Szemle hasábjain kaptak helyet. Levéltárügyünk néhány aktuális kérdését Vörös Károly fejtegette (L. Sz.) a magyar, állami levéltárak 1962. évi munkáját Balázs Péter foglalta össze (L. K., ugyanaz önálló kiadványként francia és orosz nyelven is), a levéltárosolt tudományos kiadványmunkájáról az Acta Historica számára Szedő Antal, az 1961—62. évi magyar levéltári irodalomról pedig az Archivmitteilungen számára Sashegyi Oszkár írt Ismertetést. A „Modern technika és a levéltárak" (L. K.) és a „Legújabb eredmények a levéltári építkezésekben" (L. Sz.) című cikkeiben Borsa Iván a levéltárak technikai fejlesztésének nálunk eléggé háttérbe szorult kérdéseivel foglalkozik. Jelentős az az elvi alapvetés, amelyet Ember Győző „A levéltári gyűjtőkörök elhatárolása" című tanulmányában (L. K.) tett közzé. Komjáthy Miklós „Néhány szó irattani feladatainkról" című írásában (L. Sz.) a történészek tudománytechnikai eljárása korszerűsítésének és a forrásként használt iratféleségek létrejötte társadalmi feltételének vizsgálatára hívja fel a figyelmet. Balázs Péter „A gyűjtőterülettel kapcsolatos munkák helyzete és problémái az állami levéltárakban" című (L. Sz.) s a középkáderképzés tananyagául is kijelölt összefoglalásában vizsgálódásait az iratbegyűjtésre, a szervek ellenőrzésére és az irattárakra egyaránt kiterjeszti. A különféle szervtípusok ügyintézési, iratkezelési és irattározási kérdéseivel Komoróczy Györgynek a tanácsi iratkezelés levéltári problémáiról, Bálás Gábornak, a főváros jogtanácsosi szerveinek ügykezeléséről, Bilkei Gorzó Nándornak az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet Irattározási és' kezelési rendtartásáról és Horvát Józsefnek a Belkereskedelmi Minisztérium új iratkezeléséről írt cikke (L. Sz)) foglalkozik. A családi levéltárak rendezésével kapcsolatos vitában újabb állásfoglalást jelent Ember Győzőnek a „Családi levéltárak tagolódása" (L. K.) című tanulmánya. A Levéltári Szemlében Ort János egy fővárosi közüzem tárgyi rendezéséről számol be, Páhi Ferenc pedig a Csongrád megyei Mezőgazdasági Igazgatóság iratainak rendezéséről és a csongrádi járásbíróság elnöki iratainak irattári rendszeréről ad ismertetést. A segédletkészítés kérdéseiről Komjáthy Miklósnak az Országos Levéltár okleveleinek lajstromozásáról Schneider Miklósnak a gyártörténetíráshoz készített levéltári tájékoztatásról, Gyalai Mihálynak egy újtípusú szervnyilvántartásról és Gazsi Józsefnek a levéltári névmutató készítésének tapasztalatairól írt cikkében (valamennyi a Levéltári Szemlében jelent meg) olvashatunk. A belügyminisztériumi iratok első selejtezéséről Szászi András, az Országos Levéltár kutatótermének 1956—1960. évi forgalmáról Baraczka tst.vánné, a területi levéltáraknak a helytörténetírással kapcsolatos feladatairól Gyimesi Sándor, az agrártörténet levéltári forrásairól Maksay Ferenc és Sashegyi Oszkár, a levéltárak és a honismereti mozgalom kapcsolatairól Oltvai Ferenc, illetve Schneider Miklós, a Győri Állami Levéltár propagandamunkájának kiszélesítéséről Lengyel Alfred írt, cikket a Levéltári Szemle részére. A Budapesten 'rendezett levéltári Kerek Asztal Konferencia anyagát a Levéltári Szemle 1963. évi 3. száma közli. A konferenciáról mind a Levéltári Szemlében, mind a Levéltári Közleményekben Szedő Antal tollából tájékoztató jelent meg. A levéltártörténet köréből Felhő Ibolyának a magyar törvényhatósági levéltárakról, Degré Alajosnak a megyei levéltárakról készült kézirata (mindkettő az Archívum részére), továbbá Hadnagy Albertnek „Tolna vármegye levéltárának pusztulása a II. világháború után" (L. Sz.) és Leidecker Jenőnek „A felszabadulás utáni új közigazgatási hivatalok irattárainak sorsa Somogy megyében" (L. Sz.) című tanulmánya érdemel említést. Az iratképző szervek történetével több jelentős tanulmány is foglalkozik. Bónis György „A kúriai irodák munkája a XIV. században" (L. K.) című írása a kúria tevékenységének eddig feltáratlan oldalát világítja meg. A XVI. századi városszervezet elemzésével foglalkozik Komoróczy György „A városi hatalom néhány-kérdése a XVI. századi Debrecenben" (L. Sz.) című feldolgozása. Kopasz Gábornak a „Magyar városok rendészete a dualizmus korában" (L. Sz.) című tanulmánya áz államosítás előtti városi rendőrség szervezetét és illetékességi körét tárgyalja. Nagyobb Összefoglaló munkák résztanulmányaként jelent meg Réti László „Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság pénzügyi politikájához" (L. K.) és Kiss Dezső „Ügyintézés a Földművelésügyi Minisztériumban" (L. Sz.) című összeállítása. Oltvai Ferencnek a „Szeged közigazgatása a város felszabadulásától Magyarország felszabadulásáig" című írása a Levéltári Közleményekben, Balanyi Bélának a „Kecskemét város tanácsa és hatalmi jogköre 1.848 eLőtt" című dolgozata a helyi Népkutató Kör Évkönyvében jelent meg. PubliV