Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei / 207–232. o.

228 Tóth Andrásné Polónyi Nóra mérnökök feladatköre hosszú évekre szóló, jelentős és felelősségteljes munkálatokkal bővült, melyeknek megoldása a meglevő keretek között már nem volt lehetséges. Ezeket a meglevő kereteket az újonnan megindított munkálatok országos méretei, valamint az ezek következtében előállott személyzeti hiány ui. már az úrbéri munkálatokat megelőzően áttörték. A műszaki munkálatoknak a század második felében bekövetkezett rendkívül nagymértékű gyarapodása nyilvánvalóvá tette illetékes szervek előtt, hogy nemcsak a kamara mérnökei kamarai viszonylatban, de általában az egyéb alkalmazásban álló mérnökök sem tudnak csekély számuk miatt megfelelni az új követelményeknek. A mérnökhiány már a század ötvenes éveitől kezdve állandóan visszatérő probléma, mely sok. esetben megakadályozta vagy hátráltatta a rendelkezések végrehajtását. Így pl.- a budai számvevőségi adminisztrátor a katonai szervektől kért két mérnököt, hogy a telekfelmérést végre tudja hajtani.

79 Később a bélyei kamarai uradalom kér mérnökölt a kamarától, tekintve, hogy az elren• delt felmérési munkálatokra saját erejéből nem tud szakembert állítani.

80 Szeged városát hasonló módon mérnökhiány akadályozza meg a kötelező felmérés végrehajtásában.

81 A kamara túlterhelt mérnökei azonban a szoros értelemben vett, de a kamiarai birtokok körét amúgy is túllépő feladataikon kívül más munkát már nem tudtak elvállalni. A helyzet országos" viszonylatban sem volt biztatóbb. Az ugrásszerűen megsokszorozódott munkálatok elvégzésére a Magyarországon található s megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberek ekkor már nem bizonyultak elegendőnek. A kamara jelentései nyomán az uralkodó előtt ez a probléma nem volt ismeretlen. Már a gazdasági reformmunkálatok megindulásakor — amikor azt a kérdést is fölveti az udvar, hogy milyen mértékben vannak felmérve ás térképezve a kamarai uradalmak — már affelől is kérdezősködik, hogy vajon elegendő-e a munkálatok végrehajtásához a rendelkezésre álló műszaki személyzet s található-e ilyen egyáltalán az országban, továbbá hogy mennyi ideig fognak voltaképpen tartani e munkálatok?

82 A kamara 1763-ban adott válaszában a konkrét felelettel adós maradt.

83 A kérdéshez egyedül értő és a személyzeti viszonyokkal is tisztában levő Cothmann ekkor éppen távol volt. Beosztottai csupán annyit tudtak válaszolni, hogy a kamara pillanatnyilag három olyan állandó mérnökkel rendelkezik, akikre biztosan számítani lehet (Hauer, Karpe, Kovács).

84 A munkálatok elvégzésének időpontja pedig a munkába állítható mérnökök számától függ. Ennek érdekében szükségesnek látszik, hogy megfelelő számú szakképzett mérnökről gondoskodjanak.

85 A mutatkozó mérnökhiány, megszüntetésének első eszköze volt a már 1763-ban létrehozott szenei Collegium Oeconomicum, melynek elsőrendű céljaként földmérők képzését írták elő. A szenei iskola növendékei közül válogat 79 Prot. cons. cam. 1757. ápr. 18. és júl. 1. 80 Prot. cons. cam. 1767. júl. 28. 81 Prot. cons. cam. 1764. márc. 8. 82 Ben. res. 1763. júl. 21. és Prot. cons. cam. 1763. júl. 28. 83 Exp. cam. 1763. aug. 23. „A" 84 A negyediknek említett Kray katonai mérnök volt. 85 „... consequenter plures geometrae horsum transmittendi a Majestate Vestra Sacratissisima humillime expeti debebunt." (83. jz.)