Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei / 207–232. o.

A magyar állami műszaki szervezet kezdetei 223 missio negotium impopulationis regulans)

55 elnökének befolyására a kamara állandó alkalmazásban- levő mérnökeinek száma már 1764-re bárommal emelkedett, legfőképp azzal a céllal, hogy az uradalmiak felmérési munkálatainak zavartalan menetét biztosítsák.

56 Ezek közül elsőként, a kamara által már eddig, is több ízben foglalkoztíatott Kovács János prímási matematikus működött közre a megindítandó telepítési munkálatok előkészítésében. Kovács Jánosnak erre vonatkozó tevékenységét Coithmanniak a bács-kerületi puszták állapotára vonatkozó s 1763 végén kelt jelentése híven vázolja.

57 Ennek alapján fogalmat alkothatunk a betelepítendő kamarai uradalmak előkészítő munkálatainak lényegéről s a munkálatok végrehaj tóinak, a kamarai mérnökeinek ezirányú tevékenységéről. Cothmann jelentése alapján megállapíthatjuk, hogy ő a februári rendelet utasításának megfelelően már április hónapban útrakelt, hogy a bácsi kerületben eleget tegyen kétféle megbízatásának: az uradalmi puszták és a sóhivatalok felülvizsgálatának.

58 Elindulása előtt összegyűjtötte az elsősorban e területre, de ugyanakkor a később so'rrakerülő vidékekre vonatkozó összes rendelkezésre álló régi térképeket, hogy ezek alapján az új felmérési munkához támpontokat nyerjen. Útitársként a műszaki munkálatok elvégzésére Kovács Jánost vitte magával. Megérkezésük után bevonták a megbeszélésekbe Redl ottani kamarai jószágigazgatót is; együttesen tanácskoztak a megoldandó műszaki feladatokról s ezek eredményeként látott hozzá Kovács János a szóban forgó puszták gazdasági termelési viszonyaival kapcsolatos vizsgálatokhoz. A kifejezetten műszaki jellegű feladatok megoldásán kívül még gazdasági-termelési szakértői munka is a mérnöki munkák közé számított. Kovács mérnök tehát a talaj termékenységét, vízviszonyait és más hasznosíthatási lehetőségeit vette vizsgálat alá s csupán ezután látott hozzá a szóban forgó puszta felméréséhez, kijelölve az összes szempontok figyelembevételével azt a helyet, ahol az új falu telepítése a legalkalmasabbnak mutatkozott. Ezután került sor az új település nagyságának meghatározására azoknak a jobbágytelkeknek (sessio) kimérése alapján, melyek a Bácskában (ekkor még csak szokásjog alapján) egy-egy telepest megillettek.

59 A mérnök felmérése és telekfelosztása alapján határozták tehát meg a telepítendők számát, vagyis az új helység befogadóképességét. A bácsi kerületben Kovács mérnök munkájával kapcsolatban nyert kedvező tapasztalatok indították az uralkodót arra, hogy ezeket a munkálatokat kiterjessze és intézkedjék .ennek érdekében a bérben levő kamarai puszták fokozatos állami kezelésbe vétele felől.

60 * . 55 1766-ban egy, a magyar kamarától különálló, nagyobbszabású telepítés alakult, melynek vezetését azonban már nem Cothmannra bízták. Szekfű i. m. IV. 436. skkl. 56 Kneidinger András, a magyar kamara elnökének főkertésze, mint fizetés nélküli kamarai földmérő 1761, Kovács János 1763 óta állt a kamara szolgálatában. Coroni Samuel pedig 1764-ben lett kamarai mérnök. 57 OL Kam. lt. Relationes commissariorum regiorum. fasc. 39. no. 66. Kiadva: Cothmann Antal, a magyar királyi udvari kamara tanácsosának jelentése a Bács-kerületi puszták állapotáról. 1763. dec. 28. Ford.: Iványi István. Szabadka 1888. (Klny. Szabadkai Főgimn. 1888. évi Ért.) 58 Cothmann ugyanis ekkor a sóügyek igazgatója (rei salinariae director) volt. 59 Egy-egy sessio 40 holdat tett ki. (Holdja á 1600 n.-öl.) 80 Kovács mérnök munkájának az uralkodó részéről való elismerése Ben, Res. 1763. szept. 5. — A munkálatok kiterjesztéséről Ben. res. 1763. aug. 8. — A fentebb közölt jelen-