Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei / 207–232. o.

.218 Tóth Andrásné Polónyi Nóra dezés minél tökéletesebb kidolgozását, mert ennek eredményes felhasználásához a kamarának elsőrendű érdekei fűződnek.

36 A munkálatok legteljesebb erkölcsi' és anyagi támogatását is megígérik: munkatársul ui. (technikai segéderők mellett), még két mérnöki képesítésű szakembert is rendelnek mellé, illetve a szokásos pénzügyi' lehetőségeken felül még egyéb anyagi források igénybevehetéséről is biztosítják.

37 A kamarának ezekbe a vállalkozásokba, a komáromi uradalom újjászervezésével kapcsolatban pedig Mikoviny sokoldalú szakértelmébe vetett reményei, nem hiúsultak meg. Munkálataira vonatkozó jelentései híven visszatükrözik azt a széles skálájú műszaki-gazdasági tevékenységet, melyet Mikoviny utódai számára is példamutatóan hajtott végre. A megadott utasításoknak — a külső körülmények nehézségei ellenére — eleget tett, vízépítő tehetségéhez méltó tervezetet készített a mocsárvidék kiszárítására, csatorna építésére, sőt újabb műszaki berendezések létesítésére és új gazdasági módszerek bevezetésére vonatkozóan is, melyek megvalósításától a kincstárnak előreláthatóan „nagy hasznot lehet remélnie".

38 Mikovinynek a kamara szolgálatában kifejtett magas színvonalú műszaki tevékenysége (s természetesen mindenekelőtt az egyre sürgetőbben s mind nagyobb igényekkel jelentkező műszaki vállalkozások szüksége) érlelte meg az illetékes tényezőkben azt az elhatározást, hogy ezután már kizárólag megfelelő elméleti és gyakorlati tudással egyaránt rendelkező szakembert alkalmaznak a kamara állandó mérnöki állására. Erre a felismerésre a műszaki munkálatok természetén kívül a kamarai szerveket kétségen kívül anyagi okok is indították. Valóban: Mikoviny alkalmazásaival egyidőben, halála után meg különösképpen, már igen gyakran vették igénybe, jelesebb, főleg magán vagy egyházi szolgálatban álló magyarországi mérnök munkáját. Kovács János prímási mathematikus nevével például többek között már a negyvenes évektől kezdve találkozunk ilyen vonatkozásban, — rajta kívül (főleg Mikoviny halála után), vízépítéssel kapcsolatban főleg külföldről behívott szakértők dolgoztak á kincstar szamara. Ezeknek az alkalomszerű megbízásoknak mind gyakoribbá válása kotnoly anyagi megterhelést s idővel egyre nagyobb problémát jelentett a kamarának. Ez (a fentebb említett indítékokkal együtt), szükségszerűen vezetett Hauer József Károly mérnökgyakoraoknak 1754-ben rendes kamarai mérnökké történt kinevezésiéhez.

40 36 „Cameral Decret und Instruction: v für den Kays. Kön. Ingenieur Obrist "Wachtmeister und Bergstätterischer Geometra Herrn Samuel Mikovini." 1746. szept. 2. — Exp. cam. 1746. szept. 2. „M" 37 Mária Terézia rendeletére a só árának l^/o-a szolgált általában a műszaki természetű munkálatok, vízépítések anyagi fedezetéül. Mikovinynek ezenkívül a „Diäts oder Liefergelder" c. rovatról is utaltak ki illetményt. Technikai segítségül két, geometriai tudományban jártas személyt rendeltek mellé, 4 Ft. napidíjjal. 38 Prot. cons. cam. 1746. okt. 19. Az uradalom egyéb műszaki-gazdasági berendezéseire von. javaslatát 1.: Prot. cons. cam. 1747. dec. 19. 39 Prot. cons. cam. 1746. márc. 23., 1747. jan. 10., 1750. okt. 12., okt. 27., 1759. jún. 8., 1760 febr. 26. és Ben. res. 1758. dec. 30. stb., stb. 40 Kinevezése minden bizonnyal 1754 első felében történt. 1753 decemberében mérnökgyakornokként említi a vonatkozó tanácsülési jkv. (Prot. cons. cam. 1753. dec. 3.) — 1754. július 22-én Máramarosba küldik s ekkor az eddigi évi 150 ft. gyakornoki fizetését 300 ft-ra emelik, ami a szokásos mérnöki fizetésnek felel meg (prot. cons. cam. 1754. júl. 22.)