Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei / 207–232. o.

.218 Tóth Andrásné Polónyi Nóra dezés minél tökéletesebb kidolgozását, mert ennek eredményes felhasználásá­hoz a kamarának elsőrendű érdekei fűződnek. 36 A munkálatok legteljesebb erkölcsi' és anyagi támogatását is megígérik: munkatársul ui. (technikai segéderők mellett), még két mérnöki képesítésű szak­embert is rendelnek mellé, illetve a szokásos pénzügyi' lehetőségeken felül még egyéb anyagi források igénybevehetéséről is biztosítják. 37 A kamarának ezekbe a vállalkozásokba, a komáromi uradalom újjászerve­zésével kapcsolatban pedig Mikoviny sokoldalú szakértelmébe vetett reményei, nem hiúsultak meg. Munkálataira vonatkozó jelentései híven visszatükrözik azt a széles skálájú műszaki-gazdasági tevékenységet, melyet Mikoviny utódai számára is példamutatóan hajtott végre. A megadott utasításoknak — a külső körülmények nehézségei ellenére — eleget tett, vízépítő tehetségéhez méltó ter­vezetet készített a mocsárvidék kiszárítására, csatorna építésére, sőt újabb mű­szaki berendezések létesítésére és új gazdasági módszerek bevezetésére vonatko­zóan is, melyek megvalósításától a kincstárnak előreláthatóan „nagy hasznot lehet remélnie". 38 Mikovinynek a kamara szolgálatában kifejtett magas színvonalú műszaki tevékenysége (s természetesen mindenekelőtt az egyre sürgetőbben s mind na­gyobb igényekkel jelentkező műszaki vállalkozások szüksége) érlelte meg az illetékes tényezőkben azt az elhatározást, hogy ezután már kizárólag megfe­lelő elméleti és gyakorlati tudással egyaránt rendelkező szakembert alkalmaznak a kamara állandó mérnöki állására. Erre a felismerésre a műszaki munkálatok természetén kívül a kamarai szerveket kétségen kívül anyagi okok is indították. Valóban: Mikoviny alkalmazásaival egyidőben, halála után meg különöskép­pen, már igen gyakran vették igénybe, jelesebb, főleg magán vagy egyházi szolgálatban álló magyarországi mérnök munkáját. Kovács János prímási ma­thematikus nevével például többek között már a negyvenes évektől kezdve ta­lálkozunk ilyen vonatkozásban, — rajta kívül (főleg Mikoviny halála után), vízépítéssel kapcsolatban főleg külföldről behívott szakértők dolgoztak á kincs­tar szamara. Ezeknek az alkalomszerű megbízásoknak mind gyakoribbá válása kotnoly anyagi megterhelést s idővel egyre nagyobb problémát jelentett a kamarának. Ez (a fentebb említett indítékokkal együtt), szükségszerűen vezetett Hauer Jó­zsef Károly mérnökgyakoraoknak 1754-ben rendes kamarai mérnökké történt kinevezésiéhez. 40 36 „Cameral Decret und Instruction: v für den Kays. Kön. Ingenieur Obrist "Wacht­meister und Bergstätterischer Geometra Herrn Samuel Mikovini." 1746. szept. 2. — Exp. cam. 1746. szept. 2. „M" 37 Mária Terézia rendeletére a só árának l^/o-a szolgált általában a műszaki termé­szetű munkálatok, vízépítések anyagi fedezetéül. Mikovinynek ezenkívül a „Diäts oder Liefergelder" c. rovatról is utaltak ki illetményt. Technikai segítségül két, geometriai tudo­mányban jártas személyt rendeltek mellé, 4 Ft. napidíjjal. 38 Prot. cons. cam. 1746. okt. 19. Az uradalom egyéb műszaki-gazdasági berendezéseire von. javaslatát 1.: Prot. cons. cam. 1747. dec. 19. 39 Prot. cons. cam. 1746. márc. 23., 1747. jan. 10., 1750. okt. 12., okt. 27., 1759. jún. 8., 1760 febr. 26. és Ben. res. 1758. dec. 30. stb., stb. 40 Kinevezése minden bizonnyal 1754 első felében történt. 1753 decemberében mérnök­gyakornokként említi a vonatkozó tanácsülési jkv. (Prot. cons. cam. 1753. dec. 3.) — 1754. július 22-én Máramarosba küldik s ekkor az eddigi évi 150 ft. gyakornoki fizetését 300 ft-ra emelik, ami a szokásos mérnöki fizetésnek felel meg (prot. cons. cam. 1754. júl. 22.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom