Levéltári Közlemények, 35. (1964)
Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei / 207–232. o.
212 Tóth Andrásné Polónyi Nóra A magyar közigazgatási szervek hatáskörébe közvetlenül tartozó magyar állami műszaki szervezet kialakulásában a döntő lépés, Dietz utódjának kinevezésével kapcsolatban történt. A Dietz János Ádám bécsi udvari kamarai mérnök halála után következő Prati Fortunato mérnök ui. már kifejezetten a magyar udvari kamara szolgálatában állt s mint ilyen megnyitotta a magyar állami szerv hatáskörében rendszeresített állásban működő műszaki tisztviselők, — építészek és mérnökök — hosszú sorát. Prati állásának 'létesítése tehát kezdetéit jelenti annak az útnak, melynek a végén, a század utolsó évtizedeire, a maga korában tekintélyes létszámmal rendelkező és széles keretek között működő első polgári műszaki szervezetünk, az Építészeti Igazgatóság kialakult. Prati 1715-i kinevezése és az Építészeti Igazgatóság 1788-ban történt létesítése között eltelt 73 esztendő jelentette tehát a magyar állami műszaki szervezet kialakulásának legkorábbi időszakát. A becsi kormányzat összbirodalmi szempontjainak és az ország gazdasági-politikai szükségleteinek megfelelően a. magyar állami műszaki szervezet fokról fokra ebben a periódusban épült ki. Prati kinevezése, helyesebben az első magyar állami mérnöki állás létesí* tóse az 1686-ban meginduló fejlődési folyamat természetes következménye volt. A békésebb korszak s a rendezettebb állapotok beköszöntével a katonaság mellett, a polgári szervek számára is egyre több épület létesítése, esetleg egyéb műszaki munkálat végrehajtása vált szükségessé, melyek — mint ahogyan már előbb említettük — a Haditanács, és a bécsi udvari kamara igazgatása után 1709-től kezdve, a magyar udvari kamara hatáskörébe kerültek. A katonai mérnökök számára, akik az építkezések tervezésével és technikai lebonyolításával elsősorban voltak megbízva, a kamara egyre szaporodó megbízásai már mind nagyobb és nagyobb terhet jelentettek. Ugyanekkor a kamara érdekei szempontjából a katonaság és a polgári szervek jogviszonyának és munkakörének tisztázása is elkerülhetetlen lett. 1 * Az illetékes szervek Dietz utódjának kinevezése alkalmával látták az időt elérkezettnek arra, hogy a régóta vajúdó kérdést most már végleges'formában megoldják. Prati Fortuna-tónak 1712. szeptember 30-án felterjesztett kérése, melyben a megüresedett kamatai építészi állásra folyamodott, — így megfelelő időpontban érkezett s a Kamara és az uralkodó részéről is kedvező fogadtatásra talált. 15 Ezzel kapcsolatban forrásaink alapján azt is feltehetjük, hogy Prati már kérése benyújtása előtt kapott némi biztatást az állás elnyerésére vonatkozóan. Az viszont kétségtelen, hogy jövendő alkalmazása anyagi oldalait illetően már kezdetben megegyezett a bécsi udvari kamarával; így ennek ebben az ügyben a magyar szervekhez — a magyar udvari kamarához és a budai kamarai inispektoratushoz — intézett leiratai sok szempontból csak formálisnak tekinthetők. 16 A bécsi udvari kamara leirata szerint, a magyar kamara állandó szolgálatában álló rendes mérnöki-építészi állás megszervezése elsősorban attól a körülménytől függ, hogy a katonai mérnökök megfelelő módon ellátják-e az egyre sokasodó kamarai feladatokat? 17 Zennegh, budai kamarai inspektor, a kérdés legavatottabb ismerője, nem látja ugyan szük14 OL Kam. lt. Expeditiones Camerales (a továbbiakban: Exp. cam.) 1712. szept. 30. Zenegh budai kamarai adminisztrátor jelentése alapján a magyar kamara felterjesztése az udvari kamarához. 15 OL Kam. lt. Exp. cam. 1712. szept. 30. Benignae Resolutiones (a továbbiakban: Ben. res.) 1713. jan. 20. és Prot. cons. cam. 1713. jan. 23. 16 Prot. cons. cam. 1713. jan. 23. és 1714. márc. 21, 17 Exp. cam. 1713. jan. 23. „Z"
