Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : első közlemény / 71–97. o.

Oltvai Ferenc hatósági közgyűlés már az ő polgármester-helyettesi beosztását is jóváhagyta, Pálfyéval egyenlő jogkörben, — majd 1945 nyarán Valentiny lemondása után őt választották meg Szeged polgármesterévé.

105 Itt kell megemlíteni még dr. Czibula Antal ügyvédnek 1944. október 22-én a népjóléti ügyosztály vezetőjévé történt kinevezését is. Czibula 1919. március 22-én a szegedi háromtagú Direktórium egyik tagja lett, és ezért az ellenforradalom 5 évi börtönbüntetéssel sújtotta, melyből 2 és fél évet letöltött. Kinevezésével a munkásmozgalom üldözöttjének adtak elégtételt. Az 1945. szeptember 27-i törvényhatósági bizottsági közgyűlésen az idős embert már nyugdíjazzák, a Tanácsköztársaság ideje alatt tanúsított magatartása miatt őt korábban ért hátrányos következmények messzemenő korrigálásával.

106 Ugyanakkor azonban — ha még csekély számban is —, de megjelentek már az igazgatási apparátusban a munkások is. Kezdeti csekély számuknak az is oka volt, hogy e hónapokban a párt kádereit inkább a polgárőrségbe^ majd a rendőrségbe küldte, ahol a legnagyobb szükség volt rájuk. A közigazgatásban elégséges volt bizonyos vezető pozíciók közbevétele, hiszen a pártközi bizottságon keresztül a városi ügyek befolyásolása amúgy is biztosítva volt. 1945 elején még csak 50 olyan. személy dolgozott a város státusában, aki abban — illetve hivatalnoki beosztásban — új ember volt. De azok, akik már akkor különböző felelős helyeken a városigazgatásba kerültek, jó részükben néhány év alatt bebizonyították, hogy a választás nem méltatlanra esett.

106

/

a A városigazgatás személyzeti állományának kezdődő átalakítása párhuzamosan haladt az igazgatásban maradt, vagy oda visszatérni akaró reakciós erők elleni s az igazoló bizottságok munkájának balra tolódásáért vitt harcban. Tóth Béla volt polgármesterhelyettes, dr. Rőth Dezső, dr. Szabó* Géza, Katona István tanácsnokok az igazoló bizottság és a népbíróság előtt feleltek tetteikért. De még a felszabadulás után megmaradt, el nem menekült vezető tisztviselők némelyike is fertőzött volt a fasizmustól. Csonka Miklós tiszti főügyészt és Horváth József tűzoltófőparancsnokot az igazoló bizottság vezető állás betöltésére alkalmatlannak minősítette, és 5 évre kizárta az előléptetésből. A kisebb tisztviselők 10—15%-át feddéssel vagy az előléptetésből való kizárással büntették.

107 De nem volt kedvezőbb a helyzet az állami igazgatási szerveknél sem. Becker Vendelről, a katolikus tanítóképző szerzetes tanár igazgatójáról, akit a polgármester a Tankerületi Főigazgatóság élére állított, a Tanárok és Tanítók Szabad Szakszervezete januárban már azt jelentette, hogy politikai 105 SzÁL, Szfőisp. 316/1945. sz. 106 SzÁL, Szpm. 57947/1944. sz. és SzÁL, Szegedi th. bizottság közgy. jkv. 1945. szept. 27. io6/a Tombácz Imre, aki ekkor a szakszervezet titkára volt és a Közmunkaügyí Hivatalt vezette 1950 után a kereskedelmi és ipari osztály élére került, 1957-ben pedig a VB elnökévé választották. Mison Gusztáv kendergyári munkás is, aki 1945-ben a Közmunkaügyi Hivatalban díjnok, 1947-ben már főjegyző, 1950-ben a VB titkára, 1954-től- pedig az I. kerületi tanács VB elnöke. 107 SzÁL, Közalkalmazottak Szegedi Igazoló Bizottsága iratai: Dr. Tóth Béla: 2956/ 1945. sz.; Dr. Katona István: 335/1945. sz.; dr. Szabó Géza: 334/1945. sz.; dr. Rőth Dezső: 9253/1945. sz.; — SzÁL, Szfőisp. 268/1945. sz.; — SzÁL, Szegedi főispáni bizalmas iratok 19/1946. sz.