Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : első közlemény / 71–97. o.

72 Oltvai Ferenc hurcolására már nem volt idejük, — a jószágállomány azonban így is a felére csökkent. 3 A felszabadító csapatok bevonulása előtt pánikszerű félelem szállta, meg a város vezető rétegeit. A fasiszta városvezetőség nagy része, a tőkések, banká­rok, az üzemek tulajdonosai és vezetői lázasan csomagoltak és elmenekültek. Magukkal vitték a városi főpénztárt, a bankok és üzemek pénzkészletét, mű­szaki segédanyagokat, az irattárakat és amit csak mozgatni lehetett. 4 S a veze­tők lázas menekülése magával vonta az uralkodó osztály szolgálatában állók — a kisebb tisztviselők és alkalmazottak, az értelmiségi pályákon dolgozók — egy jelentékeny részének menekülését is: a huszonötéves ellenforradalmi rendszer tudatos ideológiai ráhatása következtében ezek az elemek gyűlölettel és félelem­mel voltak eltelve a felszabadító szovjet csapatokkal és a nyomukban bekövet­kező változásokkal szemben. A felszabadult városban azonban az élet aránylag rövid idő, néhány nap alatt visszatért szokott keretei közé. A szovjet parancsnokság már első plakát­jain felhívta a város lakosságát, hogy folytassák békés munkájukat, gondoskod­janak az ipari üzemek, vállalatok és a hatóságok működéséről. 5 És valóban: 2—3 nap múlva ismét kigyulladtak a villanylámpák, rövidesen játszani kezdtek a mozik és a színház. Kinyitották az üzleteket, és az üzemek és a hivatalok is megkezdték munkájukat. 6 „Szeged népe szokásai, törvényei és emberi jogai te­kintetében teljes cselekvési szabadságot élvez: templomaink, iskoláink, kultúr­intézményeink nyitva, közigazgatásunk, bíróságaink... zavartalanul működ­nek: senkit bántódás nem ér, aki a helyén marad . ..!" — írhatták a szegediek felszabadulásuk után alig hat héttel a még fel nem szabadult országrészek la­kosságához intézett kiáltványukban. 7 Felszabadulásának első napjától kezdve végig első hónapjain át azonban a város számára új és addig szokatlan, szinte egyedülálló problémák is jelent­keztek: olyan problémák, melyeknek megoldásában a városvezetés semmiféle korábbi példára, előzményre nem támaszkodhatott, s melyeknek megoldása a felszabadult forradalmi erők s az általuk vezetett széleskörű antifasiszta össze­fogás, valamint a szovjet hadsereg segítsége nélkül maradéktalanul nem is sike­rülhetett volna. A problémák egy része gazdasági jellegű volt: korai felszabadulása a város részére azt is jelentette, hogy hosszú hónapokra kikapcsolódott az ország — a. háborús pusztításokon túl a visszavonuló hitleristák és nyilas csatlósaik által végül különben is teljesen megbénított — gazdasági életéből, s százezres lakos­ságának, valamint a rajta átvonuló hadseregnek, a hadsereg sebesültjeinek, s az általa ejtett hadifoglyoknak legelemibb ellátásában is csupán saját, szűkebb 3 Szegedi Állami Levéltár (a továbbiakban SzÁL), Szegedi polgármesteri iratok (a to­vábbiakban Szpm.), 11843/14—1946. VI. sz. és SzÁL, Szegedi főispáni iratok (a továbbiakban Szfőisp.) 237/1945. sz. 4 Gaál Endre ih. 5 Szegedi Városi Somogyi Könyvtár, Plakátgyűjtemény» Felszabadulási plakátok. Idézi: Lőkös Zoltán i. m. 8—9. old. e SzÁL, Visszaemlékezések gyűjteménye. Felvette Gaál Endre Szegeden, 1954 május— június. (Átengedéséért ezúton mondok köszönetet): Rák Kálmán visszaemlékezései. 7 Délmagyarország 1944. nov. 24. 1. old.: Budapest népe! Magyar Honvédek! — ésr Berecz Árpád: Csongrád megye felszabadítása. Csongrád megyei Füzetek 9. sz. Szeged, 1955_ 19. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom