Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Ember Győző: A levéltári gyűjtőkörök elhatárolása / 3–21. o.

A levéltári gyűjtőkörök elhatárolása 5 volt. Az a község és város, amelynek külön levéltári intézménye volt, nem tartozott annak a megyei levéltárnak a gyűjtőterületéhez, amelynek földrajzilag vagy közigazgatásilag része volt

v Jelenleg Magyarországon 22 területi állami levéltár van. Ezeknek gyűjtőterülete általában egy-egy jelenlegi megyének a területe, beleértve a megyében fekvő, de közigazgatásilag nem a megyéhez tartozó városok területét is. Kivétel a főváros, amelynek a területe külön levéltári intézménynek a gyűjtőterülete. Két megyének: Pestnek és Nógrádnak a területe egy közös levéltári intézménynek a gyűjtőterülete. Van viszont négy olyan megye, amelynek a területén 2—2 levéltári intézmény működik. Az egyik Pest megye a Fővárosi Levéltárral, valamint Pest és Nógrád Megye Levéltárával. E két levéltári intézmény levéltári gyűjtőterületét nem nehéz meghatározni. A másik Csongrád megye, ahol Szegeden és Szentesen, a harmadik Győr-Sopron megye, ahol Győrben és Sopronban, a negyedik Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol Miskolcon és Sátoraljaújhelyen van területi állami levéltár. E három utóbbi megyében működő kétkét levéltári intézmény levéltári gyűjtőterületének a meghatározása már nehezebb feladat. A hazai levéltári gyűjtőterületnek a fentiekben vázolt helyzete a magyarázata annak, hogy nálunk a területi állami levéltárakat miért nem lehet általában megyei levéltáraknak tekinteni és nevezni. Egyeseket közülük azonban tekinthetnénk és nevezhetnénk megyei levéltáraknak, mert levéltári gyűjtőterületük valamely megyének vagy földrajzi (pl. Hajdú-Bihar), vagy közigazgatási (pl. Pest), vagy pedig földrajzi és egyben közigazgatási (pl. Vas) területe. Jelenleg egyedül Pest és Nógrád Megye Levéltára nevében jut kifejezésre a megyei jelleg. Nem a legalkalmasabb ez a levéltári intézmény arra, hogy egyedül őt nevezzük megyei levéltárnak, hiszen gyűjtőterülete először is két megyének a területe, másodszor pedig az egyiknek (Pest) csak közigazgatási területe, a másiknak (Nógrád) pedig földrajzi és egyben közigazgatási területe is. Városi levéltárnak jelenlegi területi állami levéltáraink közül egyedül a Fővárosi Levéltárat tekinthetjük és nevezhetjük. Ez a levéltár egyben az egyetlen helyi levéltárunk is. Helyi levéltáraknak a területi levéltárak közül azokat tekinthetjük és nevezhetjük, amelyeknek levéltári gyűjtőterülete csupán egyetlen helység, legyen az akár város, akár község. 1950 előtt több helyi (városi és községi) levéltárunk volt, ezek azonban — a főváros levéltárának kivételével — 1950-ben egybeolvadtak a korábbi megyei levéltárakkal. Olyan országban, ahol vannak területi levéltárak, az ország minden helységének valamelyik területi levéltár gyűjtőterületéhez kell tartoznia. Előfordulhat olyan eset, hogy valamely helység nem egy, hanem két vagy több területi levéltárnak a gyűjtőterületéhez tartozik. Ilyen eset pl. az, amikor egy községet egyik megyétől egy másik megyéhez csatolnak át, s az új megye más levéltári intézmény levéltári gyűjtőterületéhez tartozik, mint a régi. Ilyenkor többféle megoldás lehetséges. Vagy marad a helység a korábbi megye szerinti levéltári gyűjtőterületen, vagy átkerül az új megye szerinti levéltári gyűjtőterületre, vagy pedig bizonyos levéltári fondók tekintetében a korábbi levéltári gyűjtőterületen marad,' más levéltári fondok tekintetében pedig az új levéltári gyűjtőterülethez tartozik. Természetéé elhatárolási alapnak az átcsatolás időpontja kínálkozik. Az elhatárolásnál azonban a levéltári regisztratúra jellegű fondok