Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1962-ben / 329–348. o.

344 Krónika látott dokumentumkiállítás sikerét a vendégkönyv nagyon sok elismerő nyilatkozata tanúsítja. Székesfehérváron ugyancsak a múzeum helyiségében került sor a közös múzeumi-levéltári ki­állítás megrendezésére, amelynek 1848—1945 közötti forgatókönyvét a levéltár igazgatója állí­totta össze. A Fővárosi Levéltár a Vérvörös csütörtök 'címmel a jelentős munkásmozgalmi esemény 50. évfordulója alkalmából házi kiállítást rendezett, majd a pártbizottsággal közösen a tanácsi szakszervezet klubhelyiségében a Szocialista munkásmozgalom kezdetei című témára vonatkozó dokumentumokat állította ki. A Debreceni Állami Levéltár az érdekesebb iratokat bemutató, majd a megye munkásmozgalmait ismertető házi, a Csokonai gimnáziumban rendezett város­történeti és a szakszervezeti küldöttgyűlés alkalmából a szakszervezeti mozgalomra vonat­kozó kiállítása érdemel említést. Az Esztergomi Állami Levéltárnak az érdekesebb iratokból állandó házi kiállítása- van. A Győri Állami Levéltár a helyi zeneoktatás fejlődésének és zenei kultúrájának írásos dokumentumait előbb házi, majd a száz éves fennállását ünneplő Liszt Ferenc zeneiskolában rendezett kiállításon mutatta be. Ezt a kiállítást a levéltárban az 1890— 1918. évek munkásmozgalmáról szóló követte. A levéltár mosonmagyaróvári részlege a múze­umban előbb az okleveles emlékekből, majd a volt Mosón megye XVII— XVIII. századi életét ábrázoló iratokból rendezett kiállítást. Kaposváron a város 1712-es újratelepítésének évfordulója alkalmából a levéltárnak e célra kiválóan alkalmas, reprezentatív termeiben vá­rostörténeti kiállítás nyílt. A Kecskeméti Állami Levéltár a helyi ipariskolában a város cé­hes iparának emlékeit, a megyei könyvtárban (majd később Kalocsán és Kiskunhalason). pe­dig a nagy magyar drámaíró, Katona József életére vonatkozó iratokat mutatta be. Mis­kolcon a levéltár a helyi munkásmozgalom történetéről házi és a város történetét szemléltető két iskolai kiállítást állított össze. Ä Nyíregyházi Állami Levéltár a városban megtartott néprajzi vándorgyűléshez, majd a lengyel-magyar napokhoz kapcsolódva, a szabolcsi agrár­szocialista mozgalmakról, illetve a lengyel és a magyar nép évszázados barátságáról rende­zett kiállítást. A Pest és Nógrád megyei Állami Levéltár dísztermében az érdeklődők a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Pest megyei hatására, majd a céhek életére vonatkozó do­kumentumokat tekinthették meg. Sátoraljaújhelyen a levéltárnak állandó jellegű várostör­ténéti és Kazinczy emlékkiállítása van. A Soproni Állami Levéltár az állandó házi kiállítás mellett előkészítette a szépen felújított Fabricius házban a múzeummal közösen rendezendő középkori várostörténeti kiállítás anyagát. Szegeden a város településtörténetéről, Szentesen a Tanácsköztársaság helyi történetéről és a 75 éves szentesi vasút emlékeiből (az utóbbit az állomás épületében) rendeztek kiállítást. A Székesfehérvári Állami Levéltár a műemlékké nyilvánított egyik termében a XVIII. századi Fejér megyei jobbágyélet, az 1848-as szabad­ságharc és a Colorit gyár történetét ábrázoló dokumentumokat állította ki. A levéltár köz­reműködésével Mány községben a kultúrotthon felavatása alkalmából falutörténeti kiállítás nyílt. A Szombathelyi Állami Levéltár előbb a város színészetének múltjáról, majd a me­gyei jobbágyéletről rendezett házi kiállítást. Zalaegerszegen a levéltár helyi anyaggal egé­szítette ki a Magyar Munkásmozgalom Története című vándorkiállítást, és a söjtöri kiállí­tással folytatta a már előző években is nagy sikert aratott múzeumi-levéltári falutörténeti kiállítás sorozatát. A levéltárosok tollából megjelent, illetve a levéltárak anyagáról szóló népszerűsítő cikkek ez évben sem maradtak el. E téren különösen ki kell emelnünk a debreceni, győri, gyulai, pécsi, szegedi, szentesi és székesfehérvári levéltár jó munkáját. Több levéltáros tartott rendszeresen, vagy alkalmi megbízásból történeti ismeretter­jesztő előadásokat. Karsai Elek 24 rádióelőadásán kívül említést érdemel a győri stúdióban levéltárosok által tartott 7 előadás. A különféle (történeti, társulati, régészeti, honismereti stb.) rendezvényeken való közreműködés mellett jelentősek voltak azok az előadások, amelyeket levéltárosok a helytörténetírás forrásairól a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen (Soós Imre), illetve a tanítóképző akadémiákon (Gyimesi Sándor, Oítvai Ferenc) tartottak. Ugyanebben a tárgykörben a Pest és Nógrád megyei Állami Levéltárban a megyei történe­lemszakos tanárok részére is tartottak előadásokat. A levéltárak és iskolák kapcsolatát részben az iskolákban tartott előadások, részben az iskolák levéltárlátogatásai és a levéltárakban tartott szakköri foglalkozások útján építettük ki. Különösen eredményes volt a fővárosi és a gyulai levéltár ilyen irányú tevékenysége. Az Orszá­gos Levéltárban rendszeresek a csoportos látogatások, de a vidéki levéltárak közül is a győri 18, a kecskeméti 16, a szegedi és szombathelyi 9, a debreceni és egri 8, a kaposvári 7, a székes­fehérvári 6 iskolás csoport vezetéssel egybekötött levéltár látogatásáról számolt be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom