Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1962-ben / 329–348. o.

Krónika 339 A területi levéltárak középszintig rendezett anyagáról az elmúlt év folyamán közel ezer raktári áttekintő jegyzék készült. Említést érdemel Soós Imre levéltárigazgatónak a Heves megyei úrbéri elkülönözési és tagosítási iratokhoz (1772—1940) készített jegyzéke, amelyhez a szerző bevezetésképpen hivataltörténeti tanulmányt is írt. Az Országos Levéltárban a III. osztályon több évre átnyúló munkát jelent a középkori oklevelek lajstromozása. Ehhez a munkához az osztályon lajstromozási útmutató is készült, A területi levéltárakban az oklevelek törzskönyvének elkészítését az 1963. évre fogják tervbeiktatni. A Zalaegerszegi Állami Levéltár igazgatója elvégezte a többszáz darabból álló középkori oklevélgyűjtemény regesztázását. Egyre nagyobb érdeklődés kíséri Kosáry Domokosnak a Bevezetés a magyar történelem forrásaiba című munkája újabb kiadásra történő előkészítését, mert a szerző a történelmi szakbibliográfia mellett a levéltári forrásanyag ismertetésére is részletesen ki fog térni. Több levéltárunk készített egyes fontosabb irategyüttesekhez cédulakatalógust vagy indexát. így a Fővárosi Levéltár, a Budapesti Királyi Ügyészség 1919—1921. évi vegyes peres irataihoz 900, a budai városi 1830—1873. évi építési iratokhoz és tervekhez 1522, a Miscellanea Nova 1811—1845. évi építési terveihez 450 db mutatócédulát készített. A Pécsi Állami Levéltárban az 1716—1730. évi városi tanácsülési jegyzőkönyvekhez, a Kecskeméti Állami Levéltár kiskunfélegyházi részlegében pedig a munkakönyvekhez készült betűsóros mutató. A Levéltári Szemle 1962. évi számai közlik a Szegedi Állami Levéltár fényképgyűjteményéről (Oltvai Ferenc), a Heves megyei községi földigénylő bizottságok iratairól (Soós Imre), és a Csanád megyei földhivatali iratokról (Oltvai Ferenc és Szabó Ferenc) készített ismertetéseket. Réti László a Pénzügyi Népbiztosság Országos Levéltárban levő iratairól íondismertetést állított össze. Az Esztergomi Prímási Levéltár útmutatójának elkészítését — többek előmunkálatainak felhasználásával — Bónis György végzi. Az I. kötet anyagának összeállítása lényegében befejeződött s előreláthatólag 1963-ban meg is jelenik. A Levéltári Osztály napirendre tűzte a területi levéltárak által készített térképkatalógus és a feudáliskori összeírásokról készült katalógus publikálásának kérdését is. A területi és egyházi levéltárak kéziratos térképeiről készült — mintegy 17 ezer db-ból álló — térképkatalógus, amely a térkép jelzetén kívül annak címét, készítési évét, méretarányát és nagyságát is feltünteti, vidéki viszonylatban ma már teljesnek mondható. A feudális kori összeírásokról a területi levéltárakban eddig több mint 10 ezer — a címet, keletkezési évkort, összeírt területet, lapszámot és az összeírás rovatait is tartalmazó — katalóguslap készült. A két segédlet sajtó alá rendezésének irányítása a Módszertani Kollégium segédletkészítési munkabizottságának feladata lesz. Kutató- és ügyfélforgalom A levéltárak kutatóforgalmát a III. sz. táblázat mutatja. A kutatók száma 2506 fő (az elmúlt évben 2422), a kutatási eseteké 20 569 (az elmúlt évben 18 596) volt. A kutatók 26%-a az Országos Levéltárat kereste fel, míg a három budapesti levéltárra a kutatók egyharmada jut. A kutatók számát tekintve a vidéki levéltárak kutatóforgalma kedvezőbb, mint a budapestieké, a kutatási esetek aránya viszont a fővárosban magasabb, mint vidéken. r* \ 3 Levéltári Közlemények