Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE / SZERK. BÉLAY VILMOS - Muzsnai Lászlóné: The American Archivist, Vol. 24–25. (1961–1962) / 318–322. o.

Folyóiratszemle 315 radalmi mozgalom az RKP létrehozása előtt (1961: 1. sz.), M. GUZIE: A Galati-i munkások­nak a burzsoá-földesúri kizsákmányolás ellen az RKP vezetésével vívott harcai, 1921—1924 (1961: 1. sz.), N. J. MOCIOIU, E. DUMITRESCU és V. ANASTASIU: Iratok a Braila-i munkás­megmozdulások és akciók történetéhez, 1917—1944 (1961: 1. sz.), I. SAIZU és L. ESANU: Iratok az RKP-nak az ország fasizálása és a háború előkészítése elleni harcainak történetéhez (Í962: 2. sz.), C. TÄMMAS és RÄCILÄ: Az Arges-vidéki parasztságnak a fasiszta katonai dikta­túra és a szovjetellenes háború elleni harcai (1962: 2. sz.), M. KOVACI és Ft. DRAGNE: Iratok a romániai munkásosztálynak a fasiszta katonai diktatúra és a szovjetellenes háború elleni harcainak történetéhez (1962: 2. sz.), M. APOSTOL: A Prahova-völgyi néptömegek részvétele az 1944. augusztus 23-i fegyveres felkelésben (1961: 1. sz.), M. FÄTU: AZ RKP által veze­tett néptömegek harca a reakció 1945. augusztusi és szeptemberi összeesküvéseinek felszámo­lásáért (1962: 2. sz.), vagy az Iratok a néptömegeknek a burzsoá-földesúri rendszer ellen, a köztársaság megteremtéséért és a szocializmus felépítéséért a párt vezetésével vívott harcainak történetéhez (1962: 2. sz.) c. összeállítás. — Külön csoportba sorolhatók a művelődés- éV művészettörténeti forrásokat ismertető közlemények. Ezek száma az előbbieknél lényegesen kisebb. Levéltári szempontból talán leginkább C. SzÁsz-nak az okleveleken található pecsé­tekről, címerekről és egyéb rajzokról A levéltárak ä művészettörténeti kutatások szolgálatá­ban című cikke (1962: 1. sz.) tarthat számot szélesebb körű szakmai érdeklődésre, mir M. ArosTOL-nak Iorgu Carageaíe-tól a Ploesti-i Nemzeti Színházig, és Ploesti város" zenei múltjából című közleményei (1961: 2. és 1962: 1. sz.) inkább a szakemberek és a helytörténé­szek számára szolgáltatnak értékes adalékot. — A közlemények harmadik csoportja nem tematikai csoportosításban ismerteti a forrásokat, "hanem egy-egy levéltár, vagy fond egész anyagáról tájékoztatja az olvasót. Ezek közül M. GUBOGLU Ada-Kalé sziget levéltáráról, O. PEScoRiu-nak Kolozs vármegye levéltáráról és K. IoNEScu-nak a Banca Romíneasca Rt. fondjárói az 1962: 2. számában megjelent ismertetéseit említjük meg, melyekre a továbbiak­ban még visszatérünk. E forrásismertetések jó része — a legutóbbi számban közöltek kivéte­lével — függelékként közli néhány jelentősebbnek ítélt irat szószerinti másolatát, sőt - nem egy esetben az irat jól olvasható fakszimiléjét is. Ebben a rovatban — az 1962: 2. számában pedig a Jegyzetek és Közlemények (Note si comunicari) c. rovatban — találja meg az olvasó a levéltári munka elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyaló tanulmányokat is. A levéltári munka csaknem minden műfajáról jelent meg az elmúlt két évben egy-két figyelemre méltó, új gondolatokat felvető levéltárelméleti tanulmány. GH. UNGUREANU-nak A Iasi kerületi intézmények és vállalatok dokumentumai­nak nyilvántartása és felhasználása, (1961: 2. sz.), valamint. I. CoMÄNEScu-nak A kerületi: szocialista intézmények irattárosainak képzése c. tanulmánya (1962: 1. sz.), továbbá V. TATO­MíR-nak A dosszié-nomenklatúra és a selejtezési ügykörjegyzék összeállítása a Földművelés­ügyi Minisztérium irattára számára (1962: 1. sz.) és A Földművelésügyi Minisztérium fondjá­nak felhasználása a Román Munkáspárt Központi Bizottsága 1961. június 30—július 1-i plenáris ülése dokumentumainak fényénél című tanulmánya (1961: 2. sz.) arról a gondosko­dásról tanúskodnak, melyben a román levéltárosok az irattári anyagot, annak selejtezésének és tudományos felhasználásának kérdéseit részesítik. E. Kiss tanulmánya (1961: 1. sz.) az államosított kapitalista bankok iratainak az Állami Levéltári Fondba történő beolvasztásának kérdését elemzi. M. REGLEANU tanulmánya a havasalföldi és a moldovai feudalizmus-kori dokumentumok rendezési és leltározási kérdéseivel, I. MARCUS cikke pedig az erdélyi szervek által létrehozott iratok technikai-tudományos feldolgozásának kérdéseivel foglalkozik (1962: 2. sz.). A. MATEI A bírósági fondók selejtezése című cikkében a kolozsvári selejtezési bizott­ság tapasztalatairól számol be (1962: 1. sz.). Átfogóbb jellegű M. SOVEJA és M. LÄzÄREscu-nak az Állami Levéltári Fond dokumentumanyagának technikai-tudományos feldolgozása (1962: 2. sz.) és V. PREDESCU A levéltári kézikönyv a levéltári munka megjavításának szolgálatában című tanulmánya (1961: 2. sz.), melyekre néhány szóban még visszatérünk. Ugyancsak a levéltári munka elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó cikkek fordí­tásait és ilyen tárgyú beszámolókat tartalmaz az 1961: 2. és az 1962: 1. számban A szovjet levéltárak tapasztalataiból (Din experienta arhivisticii sovietice) c. rovat is. E. S. ELIZAROVA: A levéltári iratok a propagandamunka szolgálatában, P. V. ILIN: Az állampolgárok rész­vétele a levéltári munkában, és L. G. SADCICOVA: Képezzünk az élet követelményeinek meg­felelően felkészült levéltárosokat című cikkének fordításán (1961: 2. sz.) kívül ebben a rovat­ban találjuk P.,- MATEi-nek a Szovjetunió állami levéltáraiban végzett tanulmányairól szóló beszámolóját (Í9B2: 1. sz.) és "GH. UNGUREANU-nak moszkvai és leningrádi levéltárakban őrzött román vonatkozású iratokról készített ismertetését (1962: 1. sz.) is. A folyóirat minden évfolyamának 2. számában külön rovat, Az állami levéltárak gya­rapodásai (Imbogatirea — completarea — depozitelor Arhivelor Statului) című rovat jelenik

Next

/
Oldalképek
Tartalom