Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - IRODALOM - Baraczka István: Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686–1708. Függelék: Pest jogkönyvtervezete (1697). Közreadja: Tóth András. (Budapest várostörténeti monográfiái XXIII.) Budapest, 1962. / 298–299. o.

294 Irodalom szeresére emelkedett volna, ami a telepítések figyelembevételével sem fogadható el. Értékesek azonban Tabának azok az adatai, amelyeket az úrbéri összeírások alapján nemek megoszlásáról, a családtagok számáról, a gyermekek életkoráról ad. Móricz Miklós Magyarország népének korviszonyait vizsgálja az 1804—1869 közötti időben. Minthogy a különböző összeírások más és más korcsoportokban mutatják ki a népesség számát, csak feltételezésekkel és részletes számításokkal lehetett ezeket közös alapra hozni. Kállay István a székesfehérvári bíróságok — a városi és a vásárbíróság — 1769—1787 közti főbb adatairól szóló, és a bíróságok szervezetére és működésére is kiterjedő tanulmánya a kriminálstatisztikának kevéssé művelt ágát mutatja be. Külön-külön táblázatokban kapjuk a két bíróság által elítéltek elkövetett bűncselekményeinek fajait, valamint a kirótt büntetéseket. Végül a kötet tartalmazza Bars megyének Vörös Károly által a Bajmóci Állami Levéltárban megtalált II. József-kori összeírását, amely kiegészítését jelenti a Központi Statisztikai Hivatal által ez összeírást közrebocsátó kötetnek. (Ismertetését 1. 1962. 1. sz. 196. 1.) Természetesen Vörös ugyanazokat a statisztikai táblázatokat is kidolgozta, amelyeket az említett kötetben megtalálunk, sőt megtoldotta az egy jobbágyháztartásra jutó jobbágytelkekről és szántóterületekről készült táblázattal. Az Évkönyv ismertetésére kissé hosszabban tértünk ki, ám úgy érezzük, hogy a szerkesztőknek sikerült oly tanulmányokat egybegyűjteniök, amelyek módszertanilag jóval közelebb állanak egymáshoz, mint a. korábbi kötetben levők; másrészt oly adatokat tárnak fel, amelyek nemcsak a szűkebb értelemben vett demográfusokat és történészeket érdeklik. E kötet tanulmányai bebizonyították az egyházi anyakönyvekben, az egyházi és állami lélekszám-összeírásokban rejlő forrásanyag értékét s felhasználhatóságuknak »emcsak lehetőségét, de szükségszerűségét is. Sajnos, hogy e források kiaknázására — hosszadalmas és aprólékos munkát követelvén meg — kevesen vállalkoznak, holott egy helytörténetíró sem engedhetné meg magának ezek elmellőzését. Természetes, hogy az anyakönyvek, az említett összeírások is hiányosak (hiszen épp Kováts és Tóth tanulmányából látjuk, hogy nem egy esetben a házassági anyakönyvből tűnik ki az illető személy megszületése), mégis az adataikból levonható következtetések jóval értékesebbek, mint a heíytörténetírók által általában felhasznált forrásokból megállapítható eredmények. A kötet szerkesztőbizottsága tehát e kötet összeállításával igen értékes munkát végzett s reméljük, kezdeményezésüknek egyrészt lesz folytatása, másrészt pedig a feldolgozásokból leszűrhető tanulságokat helytörténetíróink magukévá fogják tenni. Bakács István •FRITZ MORSTEIN MARX EINFÜHRUNG IN DIE BÜROKRATIE EINE VERGLEICHENDE UNTERSUCHUNG ÜBER DAS BEAMTENTUM Neiwied, 1959. 243 p. (Bevezetés a bürokráciába, összehasonlító tanulmány a hivatalnokságról.) Nem véletlen, hogy korunk nagy figyelmet szentel állam- és jogtudományi kérdéseknek. A két világháború egy sor országban megváltoztatta a kormányzás formáját, a társadalmi rendszer átalakulásáról nem is szólva. Ugyanakkor, különösen a második világháború után, az állami monopolkapitalizmus uralma hallatlanul kiélezte a tőke és a munka ellentétét. Ennek egyik megnyilvánulási formája a dolgozó tömegek és az államszervezet közötti viszony kiéleződése, mely nemcsak sztrájkokban, tüntetésekben, hanem gyakran véres összeütközésekben is kirobban. Természetes, hogy e kérdéseknek igen gazdag irodalma van. Persze, ezek legnagyobb része polgári szempontú, azaz az állam osztályfölöttiségének illúziójából indul ki, s így a tárgyalt problémák egyikére nézve sem tud reális megoldást ajánlani. Azonban egyes részletkérdések felvetése és megoldásának módja ebből az irodalomból is tanulságos lehet számunkra is. Az effajta művek közé tartozik Fritz Marx könyve is. A szerzőről csak annyit tudunk, amennyit könyve borítólapja közöl róla. Eszerint már a weimari köztársaság idejében számos munkát publikált az állam- és közigazgatási jog köréből. 1932-ben az Egyesült Államokba utazott s a fasizmus uralomrajutása miatt már nem tért vissza Németországba. Az 1945 után számára felajánlott katedrát sem fogadta el. Je-