Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - IRODALOM - Bognár Iván: Fritz Morstein Marx: Einführung in die Bürokratie. Eine vergleichende Untersuchung über das Beamtentum. (Bevezetés a bürokráciába. Összehasonlító tanulmány a hivatalnokságról.) Neiwied, 1959. / 294–297. o.

292 Irodalom helyezésére. Az iratokhoz csatolt jegyzeteken, valamint a kötetet egybefogó, igen gondos és könnyen használható név-, tárgy- és helymutatón kívül különösen az egyes iratok és problémakörök elé írt rövid tájékoztató bevezetőket szeretnénk még kiemelni, amelyek közül egyik-másik valóságos kis értekezésben foglalja össze az egyes iratok tárgyához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat. Ráday Pál iratainak II. kötete természetesen a kuruc szabadságharc diplomáciatörténetére vonatkozólag nyújtja a leggazdagabb anyagot, s ebben az összefüggésben egész sor mozzanatot helyez az eddigi tudásunktól eltérő, teljesebb megvilágításba. De ezeken a külpolitikai vonatkozásokon túl — éppen Ráday Pál sokoldalú munkásságából következően — a kiadványban a szabadságharc belső történetének olyan alapvető kérdései is tükröződnek, mint a kuruc állam pénzügyi nehézségei, vagy — pl. a marosvásárhelyi országgyűlés iratanyagában — a földesúr-jobbágy ellentétek. Éppen a marosvásárhelyi országgyűlésen előterjesztett rendi sérelmek és fejedelemválasztási feltételek, illetve Rákóczi azokra adott válaszai, valamint Ráday Pál közvetítő tevékenységének nyomai tükrözik az egyik legkiélezettebb és legkoncentráltabb területen, a kuruc hadseregen belül 8 éven át tartó elkeseredett osztályharcot a nemesség és a jobbágyság között. A marosvásárhelyi országgyűlés teljes iratanyagának a kötet által lehetővé tett tanulmányozása elmélyíti bennünk azt a meggyőződést, hogy Rákóczi hadseregében a paraszttömegek közvetlen felszabadulási törekvéséről, volt szó — olyan magasabbrendű társadalmi tendenciáról tehát, amely, korábban sem a Bocskai-, sem a Thökölyfelkelésben nem bontakozott — de nem is bontakozhatott — ki. A kötet anyaga ilymódon részben direkt, részben indirekt úton igazolja azt .a feltevésünket, hogy míg a XVII. században még elsősorban a termelésből kiszakadt rétegek hivatásos katonáskodása adta meg a Habsburg-ellenes mozgalmak tömegalapját, addig a Rákóczi-szabadságharcban már széles paraszti tömegek közvetlen társadalmi felszabadulása volt a tét. — Ügy gondoljuk, e tanulság levonása is szemlélteti: a Ráday-kiadvány, meggyőződésünk szerint, nemcsak a diplomáciatörténészeknek lesz nap mint nap forgatott kézikönyve, de nem nélkülözhetik azok a kutatók sem, akik a XVII—

XVIII. századi magyar társadalomtörténet kérdéseivel foglalkoznak. Benczédi LászlóTÖRTÉNETI STATISZTIKAI ÉVKÖNYV 1961—1962 Budapest, 1962. 301 1. (Történeti Statisztikai Kötetek) Az Évkönyv — amelynek első kötetét folyóiratunk 1962. évi 1. számában (194. 1.) ismertettük — nagyrészében a történetstatisztikai forrásanyag eddig nem értékesített csoportjának: az egyházi anyakönyveknek, az egyházlátogatási jegyzőkönyveknek, az egyházi és állami lélekszámösszeírásoknak (Numerus et Conscriptio Ánimarum-oknak) forrásértékét és felhasználásuk módszertanát mutatja be: a bevezető, elvi jelentőségű tanulmányon kívül közreadott nyolc feldolgozás közül öt ezeken alapul, illetőleg számításaiban jelentős mértékben ezekre támaszkodik. Danyi Dezső „A történeti demográfia tárgya és módszere" c. értekezésében egyrészt a történeti demográfiának a demográfiával és a történettudománnyal való kapcsolatát vizsgálja, másrészt a történeti demográfia négy forráscsoportját különbözteti meg. Az elsőbe a II. József-féle népszámlálást megelőzőleg csak az egyházi anyakönyveket, a fentebb említett Canonica Visitatiokat, a Conscriptio és Numerus Animarumokat sorolja, majd a XIX. századból a Conscriptio Ignobilium Animarumokat és az osztrák abszolutizmus és a Magyar Statisztikai Hivatal népszámlálásait. A második forráscsoportba az állami és a földesúri — adózási célból készült — összeírásokat, a harmadikba az archeológiát, negyedikbe a közvetett forrásokat: á hadseregek nagyságára, az állami adóbevételekre, az árak változásaira vonatkozó adatközléseket sorolja; mindegyik forráscsoportnál részletesen ismertetve felhasználásuk lehetőségeit. Súlypontilag az egyházi anyakönyvek alapján, de más forrásanyag figyelembevételével Maksay Ferenc a Veszprém megyei Szentgál község népesedési viszonyait rajzolja meg az 1848 előtti száz esztendőben, Kováts Zoltán és Cs. Tóth Péter, a csurgói jobbágycsaládoknak az utóbbi 230 esztendő alatti demográfiáját vizsgálja, Kápolnai Iván pedig Mezőkövesd, Mezőkeresztes, Szentistván és Tárd 1820—1869 közötti népmozgalmát. A házasságok, születések és halálozások számát mindhárom feldolgozás táblázatokban és grafikonokban adja> s a szerzők az ebből adódó következtetéseket széleskörű vizsgálattal mutatják be. Így a csecsemőI