Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : második közlemény / 247–271. o.

Szeged közigazgatása a város felszabadulás ától az ország felszabadulásáig (II.) 267 de Szeged egymaga nem tudhatta elvégezni azokat. Szükség volt a környező községek lakosságának erejére is. » Ez a szervezőmunka természetesen nem ment mindig zökkenő nélkül: a város néha a rábízott érdekek védelmében hatásköri vitákba is belebonyolódott. A polgármester december végén Sándorfalva elöljáróságának jelentéséből arról értesült, hogy a községek területén szentesi kereskedők élelmiszereket vásárolnak. A polgármester a szovjet katonai parancsnokságtól reáruházott alispáni jogkörre hivatkozva felhívta Sándorfalvát, Algyőt és Tápét, hogy jószágot és egyéb terméket csak a várostól kapott írásbeli engedély mellett engedhetnek ki a községek területéről. Az állatokat a szentesi felvásárlók ne Szeged hanem Szentes környékéről szedjék össze. A polgármester egyúttal arról értesítette Csongrád megye Szentesen működő alispánját, hogy Szegednek 130 000 lakosán kívül gondoskodnia kell a felszabadító szovjet katonák élelmezéséről, melyet csak a város környékének saját közellátásába bevonásával biztosíthat.

214 A szentesi alispáni állást betöltő főjegyző erre január 30-án válaszolt. Közölte, hogy az alispáni állás nem üresedett meg, mint főjegyző helyettesként látja el azt. Ezt tudomásul vette a megye székhelyén Szentesen levő, de a megye egész területére intézkedési hatáskörrel rendelkező szovjet katonai parancsnok is, aki őt az alispáni teendők ellátására felhívta. . Tudomásul vette, hogy a polgármester Kisteleken, Pusztaszeren, Sövényházán, Kiskundorozsmán, Sándorfalván és Tápén Csongrád megye alispáni jogkörét gyakorolta konkrét ügyekben. Hangsúlyozta azonban, hogy e ténykedése minden törvényes alapot nélkülöz és törvényhatósága nevében is tiltakozik ez ellen, (utalva arra, hogy belügyeinkbe a szovjet parancsnokság nem avatkozik). Utasította tehát a községeket, hogy hagyják figyelmen kívül a. Szegedről érkező rendeleteket.

215 A két törvényhatóság vitájába nem avatkozott senki. Nincs nyoma annak, hogy a szegedi polgármester döntés végett a szovjet parancsnoksághoz fordult volna. Szegeden is tudták, hogy az alispánságot betöltő főjegyzőnek ebben az esetben csak a letűnt rendszer írott joga szerint volt igaza. Átiratában ugyanis csak a lényegről nincs szó: arról, hogy mi is fog történni a város és a szovjet alakulatok ellátásával. A szegedi polgármester nem válaszolt az átiratra, de a kérdés meg is oldódott azzal, hogy Karácsonyi Ferenc főispán január közepén megkezdte működését, aki mint Csongrád megye, Szeged és Hódmezővásárhely főispánja, egyben közellátási kormánybiztos is volt, és ebben a minőségében a környező községek élelmiszerkészleteinek felhasználásával Szeged közellátási problémáinak megoldását is segítette. S ahogy Csanád és Csongrád megyék közigazgatása is az Ideiglenes Nemzeti Kormány működésének kibontakozásával egyre inkább megerősödött, az átmenetileg Szeged köré tömörült községek is visszakerültek a megyék joghatósága alá. A város még a következő évben is tett kísérleteket Nagy Szeged kialakítására,

216 de kísérletei ekkor már eredménytelenek maradtak. A földosztás idő214 SzÁL, Szpm., 64636^1944. sz. 215 SzÁL, Szpm., 884/1945. sz. sie 1944. december 29-én Juhász Kálmán kübekházi plébános megküldi a polgármesternek „A százéves Kübekháza" című művét. Kísérő levelében megírja, hogy reméli: műve is elő fogja segíteni azon régi tervnek megvalósulását, hogy Kübekháza és a szomszédos községek, melyek Szegedhez igen közel fekszenek (közelebb, mint a város tanyaközpontjai, azaz.