Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : második közlemény / 247–271. o.

Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig (II.) 251 nem csökkentették.

136 S a munkások ugyanúgy, mint a többi gyárakban, helyükön maradtak: 103 férfi és 264 női munkással dolgozott így a gyár. A tanács október 24-én elrendelte, hogy a gyár továbbra is lássa el a dohányárusokat, az így befolyó összegből fedezzék a kiadásokat, a fennmaradó összeget pedig, a posta kezelje külön: abból a Pénzügyigazgatóság utalványozhat a polgármester utasítása szerint.

137 Ugyancsak a szovjet katonai parancsnokság által nyert felhatalmazás alapján kezdte meg a sóhivatal a só kiosztását a lakosság részére a városi Közélelmezési Hivatal utalványai alapján. A parancsnokság a lakosság részére 500 000 kg só kimérését engedélyezte. Az így befolyó jövedelmet ugyanúgy kellett kezelni, mint a dohánygyárét: ebből fizette a Pénzügyigazgatóság az állami igazgatás tisztviselőit és nyugdíjasait. Mind a dohányraktárhoz, mind a sóhivatalhoz őrség kirendelését kérte a tanács a szovjet parancsnokságtól.

138 A szovjet katonai parancsnokság különös súlyt helyezett a nagyüzemek megindítására. A számára lényeges gyárakat csakhamar jelentős megrendelésekkel látta el, működésükhöz nyersanyagot biztosított.

139 A nagyüzemek vagy kizárólag a Vörös Hadseregnek dolgoztak, (mint a Dohánygyár, az Orion Bőrgyár, a Falemezgyár, a Szalámigyár), vagy csak részlegesen, — mint a Szegedi Kenderfonó, az Újszegedi Kendergyár, és az Angol—Magyar Jutafonó.

140 A nagyüzemek irányítását — mint említettük — az üzemen belül a munkásság és szervezete, az üzemi bizottság végezte, a pártszervezetek útmutatása alapján. De csakhamar a városigazgatás is bekapcsolódott a szervezőmunkába. A Szegedi Falemezgyárban a gyár vezetését a felszabadulás után 3—4 hétig a munkások egy választott csoportja látta el. Ezután a polgármester az egyik bank tisztviselőjét nevezte ki igazgatónak, aki a régi vezetők visszaérkezéséig vezette a gyárat.

141 A városigazgatás emellett a lakosság érdekében a gyár készletének bizonyos része felett is rendelkezett. S ők adtak engedélyt az Egyetemi Gyógyszerüzemnek is arra, hogy az Orion Bőrgyár vegyi készleteiből felhasználjon.

uí A Kenderfonógyár üzemi tanácsa a Gazdasági Bizottságnak jelentette be azt, hogy a vezérigazgató elmenekült, magával vitte a készpénzt, az irattárat, élelmiszereket, segédanyagokat, lovakat, kocsikat azért, hogy a gyár meg ne indulhasson.

143 S a polgármesternek jelentették be megalakulásukat a gyorsan megalakult s az elhagyott üzemek vezetését ekkor sorra átvevő üzemi bizottságok is.

144 A városigazgatásnak az üzemek megindítása nemcsak azért állt érdekében, mert ezt a szovjet katonai parancsnokság rajta keresztül is elrendelte, hanem azért is, mert a meginduló üzemek a lakosság jelentős részeinek folyamatos foglalkoztatottságát is biztosították, s ezenkívül az üzemek termeivényeinek egy 136 SzÁL, Szpm., 1706/1944. sz. 137 SzÁL, Szpm., 58201/1944. sz. 138 SzÁL, Szpm., 58202/1944. sz. 139 Gaál Endre i. m. 7. 1. 140 A Dohánygyárra: SzÁL, Szpm., 1130/1945. sz.; az Orion Bőrgyárra, a Falemezgyárra, a Szalámigyárra, az Űjszegedi Kendergyárra és az Angol-Magyar Jutafonóra: SzÁL, Visszaemlékezések gyűjteménye: gyárak munkásainak visszaemlékezései; a Szegedi Kenderfonógyárra a gyárnak a SzÁL-ban őrzött irataiból az Orosz Katonai Parancsnokság 1944—1945. c. dosszié tartalmaz adatokat. 141 SzÁL, Visszaemlékezések gyűjteménye: gyárak munkásainak visszaemlékezései. 142 SzÁL, Szpm., 4741/1945. sz. 143 SzÁL, Szpm., 18737/1944. sz. 144 SzÁL, Szpm., 62247/1944. sz. és Gaál Endre i. m. 10. 1.