Levéltári Közlemények, 34. (1963)
Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Bónis György: A kúriai irodák munkája a XIV. és XV. században / 197–246. o.
A kúriai irodák munkája a XIV. és XV. században 241 udvarba. 364 Az'új iroda megszervezése Karai László személynöksége (1472— 1483) alatt történt, s alkalmasint az ő művének tekinthető. Ez a személynöki iroda — a Jagellók alatt már cancellaria minor néven — létszámban elmaradt ugyan az országbírói mellett, de jelentőségben a többi fölé emelkedett. A kancellária, sőt a királyi akarat bírósági exponensének, a személynöknek irányítása és két ítélőmester vezetése alatt magasabb szinten valósította meg a kúria egységét. Amint a személynök bírói tanácsában, a királyi táblán együtt ültek a kúria legjobb szakemberei, úgy mentek ki a három kúriai iroda jegyzői együtt kiküldetésben 365 és osztották még tapasztalataikat az írás- • béli munkában. 366 A hivatalszerűségnek fent említett szélesedése a kúriai okleveles gyakorlatban nem utolsósorban annak köszönhető, hogy a személynök irodája a kúria részévé vált, de közvetítette ide a fejlettebb kancelláriai módszereket. A kúriai személyzetnek új alakban helyreállt egysége jutott kifejezésre abban az együttműködésben is, amelyet az 1486:XX. te. az ítélőmesterek számára előírt. \ 6, Eredmények Tanulmányunkat elöljáróban kísérletként jellemeztük. Olyan forrásokra támaszkodik, amelyek a maguk idejében nem a jogok biztosítása, sem a történeti emlékezet fenntartása érdekében íródtak, hanem pillanatnyi szükségletet elégítettek ki. Ebből következik annak lehetősége, hogy a további kutatás bizonyos megállapításainkat módosítja, egyes feltevéseinket félreteszi. Mégis úgy hisszük, eljutottunk bizonyos eredményekre. 1. Szervezeti szempontból láttuk, hogy a tárgyalt korszak két állandóan meglevő irodája, a nádori és az országbírói mellé változatos módokon sorakoztak fel a jelenléti bíróságokéi. A XIV. század végének különös jelenléti bírósága talán, a XV. század első három évtizedében a Jakab mester vezette fórum bizonyosan az országbírói kancelláriából egészült ki, attól nem is vált teljesen külön. A személyes jelenlét bírói oklevelei a nagy kancelláriából keltek, de 1444 után ezt a munkát az országtanácsnak több elemből összetett irodája vette át. 1453 elejétől az újjászervezett két jelenléti bíróság a nagy ilí. titkos kancellária munkájára támaszkodott, s ez a személyes jelenlétnél 1458—1464 közt így is maradt, míg a különös jelenlét kísérletet tett saját kancellária szervezésére. Az 1464-i reformnak az irodákat illető következményeit az államvezetés 1470-től kezdve fokozatosan valósította meg. Ezóta három kúriai iroda működött: a rangban és műveltségben első személynöki, a létszámban jelentős országbírói és az aránylag csekély, súlyú nádori kancellária. Az irodák között már a XIV. században sem húzódott éles határ, és a XV. század második felében a szervezeti változások ellenére is helyreállt a kúriai személyzet magasabb 3fi4 1471: Eteji Miklós, Héderváry okit. I. k. 367. 1.; 1475: Nenkei Gergely, Dl. 61062,. Szálláspataki István, Dl. 65950, Csaholyi Péter, Dl. 70977; 1476: Herendi Miklós, Dl. 16449. —' Visszaírok 1457: Hantokai Miklós, Dl. 59621, Pesti Bereck, Dl. 17698. — Az 1470-i kirajzásról és a szervezeti reformról régebben tett megállapításaimat (a 203. jegyzetben id. cikkem 130—131. 1.) eszerint Mályusz Elemér ellenvetéseivel (Tört. Szemle 1961. 521—522. 1.) szemben is fenntartom. 365 így Hunyadvár és uradalma iktatására, 1482: Dl. 37653, idézi Szilágyi i. m. 117. L 134. jz. 366 Csak a Somogy vári Formuláskönyv kézről kézre adására utalnánk itt, fent (a 203 ~ jegyzetben) i. h. 131. 1.
