Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Borsa Iván: A technikai fejlődés és a levéltárak / 163–196. o.

178 Borsa Iván szúságú iratanyag. Ugyanezzel a géppel a készített filmről nagyítást is lehet készíteni. Itt a kapacitás óránként kb. 120 méter fotópapír. Ez a gép látszik legalkalmasabbnak arra, hogy a levéltárak térképeit és tervrajzait biztonsági céllal filmre vegyék, de igen alkalmas volna tervező intézeteink számára is, ahol az egyes intézetek által készített, s nem selej­tezhető tervrajzok tömege egyre növekszik. E tervrajzok, vagy legalábbis jelentős részük, selejtezhetősége filmre vétel után elképzelhető volna, s ezzel a levéltárak által a jövőben megőrzésre átveendő tervrajz-anyag problémája is lényegesen csökkenne. Megjegyzendő, hogy a 16 mm-es filmmel dolgozó folyamatos felvevőgépek kicsinyí­tési aránya legalább 1:20, de ez 1:42 arányig fokozódik, ami megköveteli, hogy a film nyers­anyaga kifogástalan minőségű legyen, s feloldóképessége a 42-szeres kicsinyítéssel megbir­kózzék. A teljesen automatizált iratfelvételezés lehetőségeit tovább fokozza az 1963. évi hanno­veri vásáron bemutatott Combiment előhívógép. A Micromat 35/16 folyamatos felvevőgép­hez kapcsolva a megvilágított filmet azonnal előhívja függetlenül attól, hogy a felvevő­gép milyen sebességgel dolgozik. A felvevőgépet és a hozzákapcsolt előhívógépet ugyanaz a személy tudja kezelni. Az előhívógép óránként 120 méter filmet hív elő. Megemlítendő, hogy ehhez a gépkombinációhoz az AGFA gyár külön filmfajtát és a kidolgozásához szük­séges vegyszereket készített, amely — a cég szerint — további minőségi előnyöket hiz-. tosít. 33 Felvételezés hidegfénnyel. Ha végignézzük az európai piacon kapható do­kumentum-f el vevőgépek leírásait, 34 feltűnik, hogy egyes felvevőgépeket a szok­ványos izzólámpa vagy reflektorlámpa mellett vagylagosan hidegfénnyel (fénycsővel) felszerelve is szállítanak (pl. Mikrodok DIN A 1 és DIN A 2), de vannak már olyan felvevőgépek, amelyek kizárólag ilyen világítással van­nak ellátva (pl. Kontophot Unimat 61, Macop-Mikrofilm A2 és Al). A hideg­fény terjedését J. Papritz is említi stockholmi referátumában. 35 Bár még nincs tapasztalatunk e megvilágítás gyakorlati alkalmazása tekintetében, mégis gon­dolnunk kell meglevő gépeink esetleges átalakítására, mert ezzel meg lehetne kímélni felvételezőinket a reflektorlámpák kellemetlen hőhatásától. Kombinált felvevő-, nagyító- és olvasógépek, A - fentiekben ismertetett felvevőgépek általában nagyobb fotoműhelyekben használatosak, s a műhely­ben e felvevőgépek mellett még külön nagyító- és olvasógépek is vannak. Mint­hogy az olvasás és a nagyítás azonos optikai feltételek mellett történik, s az optikai berendezés a felvételezéshez is alkalmazható, ezért több gyár hozott forgalomba olyan felvevőgépeket, amelyek olvasásra is használhatók, s nagyí­tásokat is lehet velük készíteni. (35 mm-es filmre: Lumoprint, Microbox, Durst M35; 16 mm-es filmre Recordak Desk-Modell.) Területi levéltáraink fptoigé­nyeit a legcélszerűbb módon, a legkisebb költséggel ilyen gépek beállításával lehetne megoldani. Tömeges mikrofilmezés ezekkel a gépekkel természetesen nem lehetséges, de a területi levéltárak anyagát illetően jelentkező fotomeg­rendelések és a levéltár saját reprodukciós igényeinek kielégítésére hosszú időre megfelelnének, s egyszersmind megoldanák — a nagyobb arányú igények meg­jelenéséig — e levéltárakban a mikrofilm-olvasást is. Filmolvasó-gépek. Az Országos Levéltár jelenleg jénai Zeiss-Dokumator, Kodagraph C és Recordak MPE filmolvasó-géppel rendelkezik. Ezek a gépek a tekercsekben elhelyezett filmekből a szükséges felvételek kikeresésére, s — különböző feltételek mellett — a filmek olvasására igen megfelelőek. A filmek továbbítása valamennyinél kézzel történik, s a gépek tetemes súlyt képvisel­33 Der Mikrofilm. Mitteilungen der Photo Copie GMBH, Mikrokopie GMBH, Mik­rofilm GMBH. 1963. 2. szám 2—3. 1. 34 Pl. Joachim Schilling (Düsseldorf) 1961. áprilisi összeállítása. 35 Papritz i. m. 101. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom