Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Ember Győző: A levéltári gyűjtőkörök elhatárolása / 3–21. o.

16 Ember Győző A családok fondjainak levéltári gyűjtőköri hovatartozásáról szólva, először is le kell szögeznünk, hogy az, amit mondunk, nemcsak a családi fondokra vonatkozik, hanem a családi levéltárakra is. Családi levéltárnak tekintjük valamely család több fondbólálió levéltári anyagát. E f ondók lehetnek a család egyes tagjainak személyi fondjai, a család alkalmazottjainak, hivatalainak a fondjai. Mindezek regisztratúra jellegű fondok. De lehetnek egy családi levéltárnak gyűjtemény jellegű fondjai is. A családi levéltárak levéltári gyű/tőköri hovatartozását illetően tisztázni kell azt a kérdést, hogy vajon a családi levéltár megbontható-e, avagy nem? Elhelyezhető-e valamelyi fondja egy másik levéltári intézménynek az őrizetében, mint amely a többi fondot, magát a családi levéltárat őrzi? Véleményem szerint kívánatos ugyan, hogy egy családi levéltár minden fondja ugyanannak a levéltári intézménynek az őrizetében legyen, ez azonban nem feltétlen követelmény- Más szavakkal: a családi levéltárakat nem tartom megbonthatatlanoknak, mint ahogyan általában az egyéb levéltárakat sem, amennyiben azok egynél több fondot tartalmaznak. Ha pl. valamely család egyik tagja jelentős író volt, akkor ennek az írónak a személyi fondját irodalmi levéltárban — ha van ilyen — kell elhelyezni, a többi fondot pedig másutt. A családok fondjait és levéltárait elsősorban a területi (az illetékességi) ismérv alapján utaljuk valamely levéltári intézmény gyűjtőkörébe. Amennyiben a családnak birtoka volt — a családi fondok és levéltárak képzői túlnyomó többségükben birtokos családok voltak —, a birtok fekvése határozza meg a levéltári gyűjtőköri hovatartozást. A család fondja vagy levéltára annílk a területi levéltárnak a gyűjtőkörébe tartozik, amelynek a gyűjtőterületén a család birtoka feküdt. Ha a család birtoka több levéltári intézmény gyűjtőterületén feküdt, akkor a levéltári gyűjtőköri hovatartozást a székhely ismérve alapján lehet eldönteni. Ilyenkor a család fondja vagy levéltára annak a levéltári intézménynek a gyűjtőkörébe tartozik, amelynek a gyűjtőterületén a család lakóhelye feküdt. Ha a családnak több lakóhelye volt, akkor ezek közül a család szempontjából a legjelentősebb a döntő, ahol a legtöbb családtag a legtöbbször tartózkodott, amely rendszerint a családi birtokigazgatás központi szerveinek is a székhelye volt. Ha a család lakóhelyei között nem volt olyan, amely a család szempontjából jelentősebbnek mondható, mint a többi, akkor a családi birtokigazgatás központi szerveinek a székhelye határozhatja meg a több levéltári intézmény gyűjtőterületén birtokos és több helyen lakott család fOndjának vagy levéltárának levéltári gyűjtőköri hovatartozását. Ha a családi birtokigazgatás központi szerveinek a székhelye az idők során változott, a legjelentősebbet közülük vehetjük olyannak, amely a levéltári gyűjtőköri hovatartozást meghatározza. Ha a székhelyek között jelentőségbeli különbség nem állapítható meg, közülük az időben utolsót tekinthetjük döntőnek a levéltári gyűjtőköri hovatartozás vonatkozásában. Amennyiben a családnak birtoka nem volt, a területi ismérv helyett mindjárt a székhely ismérve kerül az első helyre a családi fond vagy levéltár levéltári gyűjtőköri hovatartozásának a megállapításánál. Ilyenkor a család lakóhelye határozza meg, hogy a családi fond vagy

v levéltár melyik területi levél-