Levéltári Közlemények, 34. (1963)
Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - KRÓNIKA - Szedő Antal: A nyolcadik Nemzetközi Levéltári Keres Asztal Konferencia : Budapest, 1963. június 12–15. / 146–147. o.
KRÓNIKA A NYOLCADIK NEMZETKÖZI LEVÉLTÁRI KEREK ASZTAL KONFERENCIA (Budapest, 1963. június ÍZ—15.) 1963. június hó 12—15 között folyt le Budapesten a VIII. Nemzetközi Levéltári Kerek Asztal Konferencia. A konferencia minden bejelentett résztvevője megérkezett. így 24 állam 44 küldöttje vett részt az értekezleten. Magyarországot az értekezleten e cikk íróján kívül Varga Sándorné, a Levéltári Osztály h. vezetője, Ember Győző, 2a. Országos Levéltár főigazgatója és Degré Alajos, a Zalaegerszegi Állami Levéltár igazgatója képviselte. Az értekezletet június 12-én, szerdán de. 72IO órakor nyitotta meg Charles Braibant, a Nemzetközi Levéltári Tanács tb. elnöke, a Tudományos Akadémia palotájában, ahol az ülések lezajlottak. Magyar részről a Művelődésügyi Minisztérium miniszterhelyettese, Molnár János elvtárs üdvözölte a Konferencia résztvevőit. A tárgyalás anyagát egy előre kinyomtatott referátum tartalmazta, melyet Yves Pérotin francia levéltáros készített. A tárgyalások minden nap 3 /4l0 órától Val-ig folytak a Tudományos Akadémia kis tanácstermében. Az első két napon került tárgyalásra a fő téma: az agrártörténetre vonatkozó anyagok a levéltárakban. Az első napon Chartas Braibant, a Nemzetközi Levéltári Tanács tb. elnöke elnökölt, a második nap Eúenne Sabbe (belga), a Nemzetközi Levéltári Tanács jelenlegi egyik alelnöke. Először azokat/a fondokat tárgyaltuk meg, amelyek teljes egészükben az agrártörténetre vonatkoznak: az állami, az államfői uradalmak, a nagybirtokos családok és az egyházi uradalmak levéltárait. Ide tartoznak a szövetkezetek és a mezőgazdasági társulások (pl. legelőtársaságok) iratai is. Megállapítottuk, hogy a kis- és középbirtokosok gazdálkodására általában kevés irat van. Azután következtek azok a fondok, melyek csak részben tartalmaznak a mezőgazdaságra forrásanyagot, ilyen pl. az erdők kitermelésével vágtáz állattenyésztéssel foglalkozó bizottságok vagy társulások irattáráinak anyaga. Külön tárgyaltuk meg a mezőgazdasági minisztériumok és azok jogelődjeinek iratanyagát. Szó volt a tudományos mezőgazdasági kutatások és kísérletek levéltári anyagáról, valamint a mezőgazdasági hitelintézetek levéltáráról. Érdekes volt a parasztság helyzetére vonatkozó anyag megtárgyalása. Ide tartoznak az összeírások, törvények, szerződések és az úriszéki peresanyag. Megemlítendő még a parasztság vándorlását feltüntető iratanyag (telepítésekre vonatkozó iratok). 1 Az agrártörténetre vonatkozó levéltári anyag tárgyalása úgyszólván vita nélkül folyt le, a referátumot az egyes delegátusok inkább kiegészítették újabb adatokkal. (így a magyar delegáció a „falukönyvek" tárgyában adott kiegészítő felvilágosítást.) Egyébként határozatba ment, hogy szorgalmazni kell mindenütt olyan segédletek készítését, melyek feltárják az agrártörténetre vonatkozó anyagot. A harmadik napon a levéltári épületek kérdésére került a sor e beszámoló írójának elnöklete alatt. Itt igen parázs vita alakult ki részben a Kerek Asztal Konferenciák témái, részben a francia nyelv uralma miatt. Többen (elsősorban az osztrák főigazgató és a nyugatnémetek) követelték, hogy az UNESCO és az ENSZ valamennyi hivatalos nyelvén fel lehessen szólalni. Végül olyan megállapodás született, hogy a Kerek Asztal értekezlet hivatalos nyelve továbbra is a francia nyelv marad, felszólalni azonban lehet más nyelven is, ha a felszólaló gondoskodni tud a francia tolmácsolásról. Ami a témát illeti, lehetőleg levéltári témát kell választani (a budapesti értekezlet tárgyát: az agrártörténetre vonatkozó dokumentumokat többen nem tartották levéltári témának). Határozat született a legközelebbi három Kerek Asztal értekezlet helyére: London, Moszkva, Koppenhága. A legközelebbi, a londoni értekezlet témája: a gyarmati levéltárak kérdése, (Hol, milyen intézmények irányították a gyarmatokat, hol van ezeknek a levéltára.)
