Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE / SZERK. BÉLAY VILMOS - Schmidt Ádámné: Der Archivar, Jg. XIV–XV. (1961–1962) / 139–143. o.

Folyóiratszemle 139 szerkesztőbizottsága által a folyóirat munkájával kapcsolatban kiadott közvéleménykutató kérdőívek kiértékelését közli (199—201, pp.)j s rövid beszámolót ad az »új irodai ügykezelési rendszer betanításáról (203. p.), a szerb levéltáraknak az új levéltári törvény tárgyában tartott megbeszéléseiről (203—206. pp.), és a Közigazgatási Intézetben tartott konzultációról (206. p.). — A kiadványokról, kiállításokról szóló rövid beszámolóknak e szám külön rovatot •szentel: itt olvashatunk a levéltáros szervezet 1945—1961 közötti kiadványairól (211—212. pp.), vagy az 1941. évben múzeumokban kiállított levéltári anyagokról (214—217. pp.) stb. — Néhány lapon át (221—244. pp.) a Jugoszláv Levéltáros Szövetség dokumentumait közli a lap: beszámolót a negyedik közgyűlésről, az elnökség beszámolóját az egyesület III. és IV. közgyűlés közötti tevékenységéről, az Arhivist munkájáról, s az egyes köztársasági egyesületek 1961. évi tevékenységéről. — Az évfolyam valamennyi számát elég sokoldalú könyv- és folyóiratszemle zárja le — köztük magyar kiadvány ismertetését sajnos hiába keressük. V. K, DER ARCHIVAR. Mitteilungsblatt für deutsches Archivwesen. Im Auftrage des Vereins Deutscher Archivare, hrsg. vom Hauptstaatsarchiv Düsseldorf. — 3g. XIV. (1961.): Az /. füzetben közölt cikkek sorát a Szövetségi Levéltár új igazgatójának: DR. K. BRUCHMANNnak hivatalbalépésekor elhangzott beszéde és az új igazgató válasza nyitja meg. A kötetben található többi cikk túlnyomórészt a levéltári fényképezés problémáival foglalkozik. — FR. PIÉTSCH: A biztonsági filmezés bér- és időtényezőinek kérdéséhez (5—14. pp.) c. tanulmányában a Stuttgarti Állami Főlevéltárban szerzett tapasztalatok alapján, a filmezendő anyagot levéltári iratféleségek szerint csoportosítva, részletes táblázatokat közöl a felvételezés teljesítményeiről és a technikai és levéltári költségek alakulásáról. Azt állítja, hogy a biztonsági filmezésnél a fóliálástól, illetve a paginálástól el lehet tekinteni. Ennek alátámasztására a következő érveket hozza fel: akár kézzel, akár géppel történik az oldal- vagy lapszámozás, mindkét esetben rongálja az iratot, hibalehetőséget rejt magában, s ahhoz, hogy tökéletes legyen, ellenőrzésnek kellene alávetni. Ennek az időigényes és költséges munkának elhagyása miatt itt-ott néha becsúszhat hiba a fényképezésnél (pl. oldalak esetleg kimaradnak), de ezzel számolni kell: tömegfilmezést teljesen hibátlanul végeztetni jóformán lehetetlen. A kérdés megoldására irányuló konkrét javaslata az, hogy az oldalak idézésének lehetővé tételére a Felvételen levő filmszám szolgáljon. — H. KOHTE: A levéltári iratokról készült fényképnagyítások és filmek tartós megőrzésének kezelési és tárolási előfeltételeit ismerteti és bizakodóan nyilatkozik élettartamukról. Mindenesetre — írja — kedvező körülmények között és rendszeres ellenőrzés mellett tovább tartanak majd, mint századunk sok papíranyaga (13—20. pp.). — H. BOOMS: A diazo-mikrofilm (19—22. pp.) c. cikkében ennek a filmnek előnyeit bizonyítja az általánosan használt dokumentumfilmmel szemben. E film alapanyaga ugyancsak acetátcellulóze, de zselatin és ezüstemulzió helyett diazofestékanyaggal preparálják. Előnye, hogy nem szemcsés, jól lehet tehát nagyítani; keevésbé szenved kárt a baktériumoktól és a raktárak esetleges nedvességétől; érzéketlen a nukleáris sugárzással szemben; filmleolvasókészülékekben és nagyítókészülékekben rongálódás veszélye nélkül használható, mert karcolásra kevésbé érzékeny; a vele kapcsolatos munkákhoz nem szükséges az elsötétítés, élettartama határtalan. Németországban a feldolgozó berendezés hiánya miatt rendszeresen még nem kísérleteztek vele. — A füzetben található további technikai tárgyú tanulmányok: K. H. EBÉRT: Adalékok a mikrofilm technológiájához. (Thioszulfát-maradványok vizsgálata.) (23—28. pp.) — H. BOOMS: A levéltárak ideális mikrofilmleolvasója (27—30. pp.). Ebben a tanulmányban a Szövetségi Levéltárban szerzett eddigi tapasztalatok alapján írja le a szerző azokat a követelményeket, amelyeket az ideális filmleoívasókészülékekkel szemben a levéltárosok támasztanak. Bár olyan készülék, amely minden igénynek megfelel, még nincs forgalomban, a szerkezet tökéletesítése folyamatban van. — G. PFLUG és J. HEMMERLE cikkei (29—38. pp.) a xerox-eljárás előnyeiről tájékoztatnak. Pflug szerint a xerox-másolatok a levéltárakban jobban használhatók, mint a fényképnagyítások, mert az eredetivel teljesen azonos nagyságúak,könnyebben kezelhetők, nem vetemednek és így bekötésre is alkalmasabbak. Hemmerle a Copyflow-készülékről ad leírást, amelyet a Bajor Állami Könyvtárban és a müncheni levéltárakban két év óta jó eredménnyel használnak. — J. PAPRITZ: Segédeszközök régi térképek mértékeinek átszámításához (37—46. pp.y c. tanulmányában öt különböző módszert ismertet a régi mértékegységek átszámításához és leírja az átszámítási kulcsok elkészítési módját. — W. BARANOWSKY cikke: Vállalati levéltár és reklám (45—50. pp.) a vállalatok levéltári anyagának a reklámban való felhasználását tárgyalja. — A levéltári hírek közül megemlíthető /