Levéltári Közlemények, 34. (1963)
Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - IRODALOM - Bakács István: Kanyar József: Somogy megye levéltára. Kaposvár, 1962. / 98–100. o.
IRODALOM KANYAR JÖZSEF SOMOGY MEGYE LEVÉLTARA Kaposvár, 1962. 323. p., 14 t. A vármegye és levéltára közötti múltbeli kapcsolatról a köztudat nem sok jót jegyzett fel: a levéltár feladatainak és szükségleteinek fel nem ismerése, a személyzet és a raktári férőhely biztosításának elmulasztása jellemezték ezt a viszonyt. A feudális és a polgári kor levéltárosainak vissza-visszatérő panasza — de még a levéltárak központosítása óta is meg nem szűnő nehézség — a megfelelő levéltári helyiségek hiánya, a kényszerű költöztetések, a levéltári raktáraknak a városok különböző részeiben való szétforgácsolódása. Ha azonban valaki belép Somogy megye levéltárának helyiségeibe, a berendezés és a belső — ha nem is minden tekintetben művészi — kiképzés egy, a levéltárral szemben a múltban is megértő vármegye bőkezűségének bizonysága, ahogy az előttünk fekvő kötet is a megye Végrehajtó Bizottságának a múlt írott emlékei iránti páratlan megbecsülésére és áldozatkészségére vall. Sajnos, a kötetet végiglapozva a fény mellett a letűnt rendszerek levéltárpolitikájának árnyai is előtűnnek, s az anyagi áldozatok mellett az iratpusztításnak és a gondatlanságnak számtalan mozzanatát ismerjük meg. Ez azonban hatalmas tanulságul is kell, hogy szolgáljon mindenkinek, akire levéltárak és a bennük rejlő forrásértékek gondozása hárul. A terjedelmes munka öt fejezetben tárgyalja a levéltár történetét: a feudalizmus, az. abszolutizmus és a provizórium, a kapitalizmus korában, majd a felszabadulástól a levéltárak központosításáig és végül a szocializmus építésének idejében. Somogy megye levéltára — mint általában a legtöbb megyei levéltár '— nem tartalmaz, nagyszámú Mohács előtti oklevelet. Az 1526 előtti oklevelek (a legkorábbi 1235-ből való) családi levéltárakkal kerültek a levéltár őrizetébe. Maga a megye a török hódoltság korában, még önállóságát is elvesztette (az 1596: 41. te. Zala megyével egyesítette) s azt csak az 1715. évi 86. te. alapján nyerte vissza, habár a megye önállóságra való törekvéseire már a'XVIIl. század legelejétől kezdve vannak adataink. Természetes, hogy a korábbi időben a levéltár megszervezésének nyomai sincsenek, — a Kanyar által említett XV. századi adat a megyei bíráskodással kapcsolatban fennállott levéltárra vonatkozólag (13. 1.) túlságosan merész feltételezés, hiszen a XVII. század előtt más megyék levéltáráról sincsenek emlékeink. Kétségtelen azonban, hogy az önállóságát visszanyert megyének első feladata volt a börtön mellett. a levéltár létesítése, ezenfelül a megye iparkodott a korábbi, a Zalával való egyesítés idejében keletkezett iratokat is lehetőleg megszerezni, ha másképp nem, azok lemásolása útján. A kialakuló levéltár életét azután Kanyar napjainkig ismerteti, valósággal megeleveníti a levéltár „regényét", amelynek fejezeteit az egyes levéltárosok működése körül alakítja ki. Bár a megyének csak 1790-től van kinevezett levéltárosa, nem lebecsülendő munkát végeztek a korábbi időben a levéltár gondozásával megbízott megyei tisztviselők sem. A megye a XVIII. századtól kezdve mindig gondoskodott arról, hogy a levéltárnak legyen gondozója, de minden egyes új megbízott, később levéltáros, csak a levéltári anyag rendezetlenségéről tesz jelentést, s minden elhelyezés, építkezés, áthelyezés ellenére is férőhelyhiányról panaszkodik. A rendezetlenség főoka azonban nem az iratanyag folytonos gyarapodása, hanem az, hogy majd mindegyik levéltáros újabb és újabb rendezési elvek alapján próbálta az iratanyagot könnyebben hozzáférhetővé tenni, s így azután — számításba véve, hogy 1790— 1848 között 9, 1859—1913 között pedig 6 levéltárosa volt a megyének — a saját maga által kidolgozott rendszert egyik sem tudta működése ideje alatt megvalósítani. Csak egy példát kívánunk megemlíteni: közismertek azok az iratkezelési és következésképpen levéltárrendezési elvek, melyeket Mária Terézia, majd II, József reformjai vezettek be, s a századfordulón Somogyban Stephaits József máris egy új, 22 (illetőleg a gyakorlatban 8) kútftk (valójában 39 tárgyi csoportból álló) rendszert akart megvalósítani.