Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rózsa Miklós: A tanácsi igazgatás szervezetének előzményei és első évei Budapesten, 1947–1956 / 88–137. o.

98 Rózsa Miklós A fővárosnak az általunk vizsgált korszak elején meglevő területe és közigazgatási kerületeinek beosztása 1950. évi január hó 1-ével változott meg, amikor az 1930:XVIII. te. 3. § (1) bekezdésének megfelelően, törvényhozási úton sor került a főváros területének új megállapítására. Az erről szóló 1949: XXVL tv.

32 értelmében az Országgyűlés 1950. évi január hó 1-ével hét megyei várost: Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Üjpest megyei városokat, valamint tizenhat nagyközséget: Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár nagyközségeket Budapest fővárossal egyesítette és ezzel megteremtette Nagy-Budapest igazgatási egységét. Éppen úgy, mint ahogy a fővárosnak az egyesítés előtti területe közigazgatási kerületekre oszlott,

33 az egyesített terület is — igazgatási szempontból — kerületekre tagozódik. Amíg az egyesítés előtti terület kerületi beosztását a törvényhatóság volt jogosult szabályrendelettél megállapítani,

34 addig az egyesített főváros kerületei számának, határának és elnevezésének megállapítása iránti jogkört a törvény a Minisztertanács hatáskörébe utalta. A Minisztertanács az erről szóló rendeletet 1949. évi december hó 20-án 4349/1949. (XII. 20.) MT. sz. alatt adta ki és ebben kimondta, hogy Budapest főváros 1950. évi január hó 1-től kezdve 22 kerületre oszlik. A kerületeket a rendelet általában római számmal jelöli; a III. (Óbuda), IV. (Újpest), VI. (Terézváros), VII. (Erzsébetváros), VIII. (Józsefváros), IX. (Ferencváros), X. (Kőbánya), XIV. (Zugló), XV. (Rákospalota), XVIII. (Lőrinc), XIX. (Kispest), XX. (Pesterzsébet), XXI. (Csepel) kerület esetében azonban a hagyományos, itt. a korábbi településre utaló névalakot is megadja. A kerületek határait a rendelet mellékletében foglalt leírás tünteti fel. Az Alkotmánynak az 1949 : XX. tv.-vel kihirdetett szövege szerint mind a fővárosnak, mind kerületeinek területi változásait a Minisztertanács jogosult meghatározni.

35 Az 1949:XXVI. tv., illetve a 4349/1949. MT. sz. r. szerinti területi szervezeten csak csekély változások történtek.

313 5. Az 1949. évben két olyan új feladat hárult a polgármesterre, amelyek ellátása érdekében bizottság szervezésére került sor. a) Az egyik a társbérletek megszüntetését lakásmegosztás útján előmozdítani hivatott építési tevékenységgel kapcsolatos ügyek ellátására a 32 MK XII. 20. 33 1930-.XVIII. te. 3. § (4) bek. 34 A szabályrendelet a belügyminiszter jóváhagyása után vált hatályossá, — (1930:XVIIL te. 3. § (4) bek. és 94. § (1) bek.) 35 29. § (2) bek. 36 1954. évi április hó 21-én a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az igazgatási területszervezésről szóló 1954. évi 9. sz. tvr. (MK IV. 21.) kiadásával az ország igazgatási egységeinek területi és szervezeti beosztása változtatására vonatkozóan irányelveket adott. A törvényerejű rendelet végrehajtását a Minisztertanács elnöke 1954. évi augusztus hó 15-én 1—138/1954. MTE sz. a. kiadott utasításban (BK VIII. 15.) szabályozta. Az utasításban találjuk meg az eljárási szabályokat is. Az Alkotmánynak az 1954:VIII. tv. által módosított szövege szerint az igazgatási szervek területi változásait az államhatalom szervei határozzák meg. Ehhez képest az Országgyűlés a tanácsokról szóló 1954:X. tv.-ben úgy rendelkezett, hogy a főváros és kerületei határának megváltoztatásáról az Országgyűlés, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsa dönt.