Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rózsa Miklós: A tanácsi igazgatás szervezetének előzményei és első évei Budapesten, 1947–1956 / 88–137. o.

94 Rózsa Miklós 3. A közgyűlés munkája megjavítása érdekében, a belügyminiszter hozzájárulásával,

8 tanácskozási és felszólalási joggal meghívták a közgyűlésre a főszámvevőt és főlevéltárnokot is azért, hogy a közgyűlés munkáját tárgyi és személyi ismereteikkel támogathassák.

0 Az említettek első ízben az 1949. év február 23-i közgyűlésen vettek részt. 4. 1950. év január hó 1-ével több területi önkormányzatból megalakult Nagy-Budapest. Az igazgatás zavartalanságának biztosítása szükségessé tette az önkormányzati jogkör szabályozását, miért is a belügyminiszter az 1949 : XXVI. tv.-vel kapott felhatalmazás alapján úgy rendelkezett, hogy a főváros J^újonnan megállapított) egész területén az önkormányzati jogkört, a tanácsok megalakulásáig, átmenetileg 270 tagú képviseleti bizottság gyakorolja. A képviseleti bizottság tagjai általában a volt törvényhatósági bizottsági, illetve képviselőtestületi tagokból kerültek ki. A képviseleti bizottság a fővárosi törvényhatósági bizottságot megillető hatáskörben volt jogosult eljárni azzal, hogy a költségvetés keretén belül a szerződések és egyéb jogügyletek megkötése, valamint a polgármesteri ügykör ellátásához szükséges osztályok és ügyosztálycsoportok számának és szervezetének meghatározása polgármester hatáskörébe tartozik. A képviseleti bizottság elnöke a törvényhatósági bizottság elnöke. A képviseleti bizottság működésére és ügyrendjére a fővárosi törvényhatósági bizottságra vonatkozó jogszabályokat kellett megfelelően alkalmazni. A képviseleti bizottságot 1950. évi február hó 1. napjáig kellett megalakítani. B) 1. A közigazgatási bizottságnak a 8.198/1946. ME sz. rendelettel szervezett hadigondozó, albizottsága 1948. évi december hó 31. napjával megszűnt. Feladatkörét az újonnan szervezett Országos Hadigondozó Hivatal vette át.

10 2. A közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának neve (szervezetének és hatáskörének változatlanul hagyásával) 1949. évi február hó 6. napjától mező- és erdőgazdasági albizottságra változik. Ezt az tette szükségessé, hogy az állami és törvényhatósági szervek, valamint a magángazdaság működése összhangjának előmozdítására a közigazgatási bizottságoknak új albizottságát kellett megszervezni, amely a gazdasági albizottság nevet kapta. Meg kell azonban jegyezni, hogy Budapesten ilyen (új feladatú) gazdasági albizottságot nem kellett szervezni,

11 a névváltoztatás alól azonban — a rendélet szerint — a fővárosi gazdasági albizottság sem mentesült. A polgármesteri hatáskörbe tartozó feladatok ellátásához szükséges ügyosztályok, és a központi igazgatás többi polgármesteri szerve tekintetében bekövetkezett szervezeti változásokat vizsgálva arra a megállapításra jutunk, hogy ezek 8 171.784/1949. sz. leirat. 9 Az 1949. február 23-i rendes közgyűlésről készült szó szerinti jegyzőkönyv a Fővárosi Közlöny 1949. III. 12-i számának mellékletében. 10 9.090/1948. (IX. 3.) Korm. sz. n 12.510/1948. (XII. 17.) Korm. sz.