Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez, 1944. december 21.–1945. november 15. / 43–87. o.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériuma 73 tantestületére bízta.

94 A tantestületekben ekkor sokhelyütt még a népellenes elemek is ott ültek. De világos volt, hogy ha azokat a tantestületből eltávolították is, az ottmaradtak nagy többségének világnézete, politikai felkészültsége nem biztosíthatta az említett miniszteri rendelet végrehajtását. A minisztérium szabotálása még élesebb megvilágítást kap a Pedagógus Szakszervezet intéző bizottságának március 7-i határozata tükrében. E határozat kimondta, hogy új magyar és egyetemes történeti és magyar irodalmi tankönyvek megírására bizottságot kell alakítani.

95 Míg tehát a szakszervezeti ve•zetőség megalakulása után 35 napra már elkezdte a nem is az ő hatáskörébe tartozó munka szervezését és beindítását, addig Teleki sem Debrecenben, sem Pesten nem kezdette el a tankönyvek felülbírálását, eltiltását és új tankönyvek, kidolgozását. Pedig e munka beindításának feltételei már Debrecenben is megvoltak. De ő nem akarta felhasználni a Tiszántúl haladó gondolkodású szakembereit, holott az ottani jobb életkörülmények csak könnyebbé tették volna. az említett munka végzését. Erre a lehetőségre Teleki figyelmét a „Néplap" több alkalommal felhívta. Hangsúlyozni kell amellett, hogy a minisztérium csak áz állami és községi iskolák számára adott ki utasításokat új demokratikus tankönyvek összeállítására. Az egyházakat Telekiek erre már nem. kötelezték, pedig ezt még a. legfelsőbb ellenőrzési jog alapján is meg kellett volna tenniök. E magatartásukkal elősegítették, hogy az egyházi iskolákban a legfontosabb világnézeti' tárgyú anyagot is az ellenforradalmi korszakban írt tankönyvekből tanítsák és tanulják még az 1945/46-os tanévben is. Telekiek „benemavatkozási politikájának" hátterére már korábban utaltunk. Amidőn Telekiek és az egyházak, főleg a katolikus egyház vezetői újabb és újabb akadályokkal nehezítették a népi demokratikus kibontakozást, a magyar munkásosztály nélkülözések ellenére is segítségére sietett a tanulóifjúságnak, munkaversenyeket szerveztek, hogy a könyvek határidőre elkészüljenek. Nem volt egyedi eset a főváros házi nyomdája Üzemi Bizottságának kezdeményezése, melynek során a nyomda dolgozói vállalták, hogy munkaidő után ingyenes munkával kiszednek, kinyomtatnak és bekötnek egy új magyar demokratikus szellemű tankönyvet a középiskolai tanuló ifjúság számára.

96 2. A fasiszta, irredenta szellemet azonban véglegesen csak úgy lehetett kisöpörni az iskolából, ha nemcsak e szellem aktív képviselőit és e szellemet árasztó tankönyveket távolítják el, hanem megkezdik a jóhiszemű, jószándékú pedagógusok gondolatainak, világnézetének átformálását is, hogy a nép szolgálatában az adott történelmi helyzetnek megfelelően tudják ellátni hivatásukat. „A pedagógusok többsége be akar illeszkedni a demokratikus Magyarország életébe, de -várja az út megmutatását" — állapította meg Béky július 2-1 beszámolójában — s a szakszervezet ezt az igényt tőle telhetőleg igyekezett is kielégíteni.

97 A fővárosban, ahol a polgármesteri hivatal nem gáncsolta, hanem támogatta a szakszervezet kezdeményezését, már az 1944/45-ös tanévben megkezdődött a tanítók kötelező átképzőtanfolyama. A szakszervezet gimnáziumi tagozata április 13-án megkezdte a történelem tanárok átképzését is.

98 94 1883/1945. VKM sz. MK 1945. V. 18. 95 SzOT Lt., MPSzSz 2. dosszié/1945. 96 Uo. 10. dosszié/1945. 97 Uo. 7. dosszié/1945. 98 Uo.