Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez, 1944. december 21.–1945. november 15. / 43–87. o.

•68 Rácz Béla laskeresztes mozgalomban való részvételre és a nyilasuralom kiszolgálására szűkítették le. Ez az álláspont a koalíciós korszak első három hónapjában, az ország teljes felszabadulása időszakáig helytálló volt, de utána a megváltozott történelmi helyzetnek megfelelően már ki kellett volna terjeszteni az általában népes haladásellenes kategóriákra is. A feléledő rekació manőverei folytán azonban épp az ellenkező tendencia érvényesült, minek következtében számos nyilas érzelmű, népellenes személy is az igazoltak listájára került. A VKM I., II. és III. számú igazoló bizottsága 1945. december 31-ig a hómani központi apparátus személyzetéből 897 személyt vont igazolás alá, abból 826-ot igazolt, 34-et feddésben részesített, 34-et áthelyezésre ítélt vagy vezetőállásra alkalmatlannak nyilvánított és csak három személyt távolított el.

85 Olyasvalaki pl., aki a Szálasi uralom alatt fontos vezetői állást vállalt, üldözöttek lakásába költözött, a hivatalban a nyilaskeresztes párt megfigyelője volt, vagy aki a németek mellett agitált, a nyugatra való menekülést aktívan helyeselte, sőt családját előre is küldte, csak feddésben részesült.

88 Ezek után persze nem meglepő, ha — Horváth Sándor, a VKM I. sz. igazoló bizottság szakképviselője szerint — az igazolási eljárás „. . . a minisztérium dolgozói körében megerősítette azt a hitet, hogy a bizottság nem ellenszenvvel (ti. a hómani garnitúrával szemben — R. B.), hanem a demokratikus Magyarország jövő tisztviselői gárdája helyes kiválogatásának szándékával jött s ebben nem engedte magát kicsinyes, alacsony szempontoktól befolyásoltatni."

87 A hómani központi apparátusban 1944-ben 285 fogalmazó, illetve fogalmazói munkakörbe berendelt személy dolgozott. Ebből 130—140 személyt tartottak bent a minisztériumban, mivel a beinduláskor csak ennyinek tudtak munkát és helyet biztosítani. Ez a szám is igen magas azonban, ha figyelembe vesszük, hogy 1936-ban a minisztériumban 114 fogalmazó dolgozott.

88 De azok is, akik 1945 májusában a minisztérium falain kívül maradtak, ígéretet kaptak, hogy „szolgálataikat, amint hely és feladatok lehetővé teszik, igénybe fogják venni".

89 Addig is, a minisztérium alá tartozó szervekhez helyezték el őket. Ennek folytán a hómani apparátus személyzete, amelyet Klebelsberg, de vele együtt Hóman is, „az új idők honvédelmi tárcájában" szolgálatot teljesítő tiszteknek szeretett nevezni, lényegében érintetlen maradt. Azok a személyek, akik a minisztérium fogalmazói karába visszakerültek, abszolút többségükben a német fasizmussal és nyilas eszmékkel kétségtelenül szemben állottak, sőt szabotálták a nyilasok által kitűzött feladatok megvalósítását, mert azokat nemzetellenesnek, hazaárulásnak tartották. Az SS-ek és a nyilasok vandalizmusa felnyitotta szemüket, a magyar függetlenséget látták veszélyeztetve, mely ellen hagyományos, konzervatív szemléletük is felháborodott. De bár az átélt események után ellenszenvvel viseltettek a német fasizmus és nyilas eszmékkel szemben, ugyanakkor az ellenforradalmi korszak és napjaik nyugati propagandája miatt ellenségesen fogadták az MKP által hirdetett eszméket is. A kibontakozást ők nem a népi demokratikus útban, hanem a nyugati polgári demokrácia megvalósításában látták. Az égető társadalmi 85 VKM ein. 473/1946. 86 Fővárosi Levéltár. A VKM igazoló bizottságának iratai 50/1947. 87 Uo, 88 Magyarország Tiszti Cím- és Névtára. 51. évfolyam (1944. év) alapján. *

9 VKM ein. 1500/1945.