Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez, 1944. december 21.–1945. november 15. / 43–87. o.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériuma (j\ lás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezése és fennhatósága alatt álló kereskedelmi és szakoktatási intézményeket 1945. szeptember 1. napjától a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter fennhatósága alá utalta, az 5800/1945. ME sz. rendelet pedig (1945.- augusztus 5-én) a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezése és fennhatósága alatt álló iparoktatási intézményeket helyezte 1945. szeptember 1-től az iparügyi miniszter irányítása alá. A minisztérium illetékességi területe ily módon fokozatosan csökkent. Különösen hangsúlyozandó, hogy a VKM-től így elvett területek mind a munkáspártok irányítása alatt álló minisztériumok kezelésébe mentek át. Ez a folyamat abban az időpontban politikailag helyes volt, mivel a VKM élén Teleki volt, de az oktatás decentralizált irányítása kétségtelen visszalépés volt. Az egységes tartalmú nevelés is megköveteli a centralizált irányítást. Az 1935. VI. tc.-hez képest az lett volna az egyenes irányú előrelépés, ha az állam az egyházi és más jellegű iskolák felett is konkrét ellenőrzést gyakorolhatott volna.

61 4. A személyi és ügybeosztás kérdésében Teleki csak megkésve, 1945. május 20-án intézkedett. A rendelet (1500/1945. VKM ein. sz.) elkészítése 48 napig tartott: a 48 napi tárgyalás és gondolkodás eredményeként a VKM régi személyi garnitúrája lényegében érintetlen maradt. Az új beosztás értelmében a minisztériumban az elnöki ügyosztályon kívül még 10 ügyosztály kezdte meg működését. 1944-ben a VKM-ben az elnöki ügyosztályon kívül még 22 ügyosztály működött, a felszabadulás után azonban több ügyosztály feladatköre megszűnt, vagy nagyban módosult, így az adott körülmények és feltételek között nem folytathatta munkáját. Ennek következtében a minisztérium ügyosztályainak számát 13-mal csökkentették. Az elnöki ügyosztály (vezetője kezdetben Pusztai János) feladata a minisztérium ügyvitele egységének biztosítása, a minisztérium szervezeti egységének megóvása volt. Hozzátartoztak: a központi igazgatás személyi ügyei, kinevezések, előléptetések, felfüggesztések, nyugdíjazások, végkielégítések, illetménykérések, segélyek, jutalmazások, szabadságok nyilvántartása és engedélyezése. Ezenkívül végezte a jogszabályok, minisztertanácsi előterjesztések szövegezését, tartotta a kapcsolatot a társminisztériumokkal, a szakszervezetekkel, a SzEB-bel és különböző intézményekkel. Feladatkörébe tartozott a nyilvánosság tájékoztatása, hivatalos közlönyök, napi sajtó gyűjtése, költségvetési ügyek, gondnoksági feladatok, gépkocsi ügyek és helyreállítási Tiitelek biztosítása stb. Az elnöki ügyosztály hatáskörébe utalták a minisztérium központjában szolgálatot teljesítő alkalmazottak fegyelmi eljárásának előkészítését, a vizsgálat lefolytatását, a fegyelmi •eljárás elrendelését, vagy annak mellőzése iránti előterjesztést. 1945. október 27-én az elnöki ügyosztály feladatköréből kivonták a gazdasági ügyeket és létrehozták a költségvetési ügyosztályt (Say Géza vezetésével). Az új ügyosztály ügykörébe tartoztak: a tárca költségvetési, zárszámadási és egyéb pénzügyi vonatkozású ügyei, a tárca személyzetének illetményeire vonatkozó elvi kérdések, a Pénzügyminisztériummal és a Legfőbb Állami Számvevőszékkel való érintkezés.

62 Az elnöki ügyosztályon 25 fő dolgozott, ebből egy nő. A költségvetési ügyosztályra ebből négy fő került át, s ezekkel együtt annak összesen 6 beosztottja lett. Az I. ügyosztály vezetője Beresztóczy Miklós volt. Az ügyosztály feladata a katolikus egyházi ügyek, a katolikus főpapi javadalmak felett a főfelügyeleti jog gyakorlása.

63 61 A közoktatási szervezet centralizációjának vagy decentralizációjának és előbbivel szemben a helyi szervek részéről megmutatkozó ellenállásnak elemzése olyan szerteágazó kérdéseket vetne fel, melyeknek tárgyalása e tanulmány keretébe beilleszthető nem volt s így •erre az alábbiakban nem térünk ki. 62 VKM ein. 12 978/1945. 63 Az ügyosztály levéltári anyaga az 1956-os ellenforradalmi események alatt elpusztult. Az ügyosztály feladatkörének pontosabb és mélyebb feltárását az említett okok miatt nem lehetett elvégezni. Ezért használom Beresztóczy Miklós összefoglalását.