Levéltári Közlemények, 33. (1962)
Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez, 1944. december 21.–1945. november 15. / 43–87. o.
48 Rácz Béla gyár", vagy „a demokrácia megvalósítása felé a szentek erényeinek birtoklásán keresztül vezet az út". 17 A példákat még bőven sorolhatnánk. — Az egyház mellett tehát e pedagógus tömegekre is joggal számíthatott Teleki, midőn említett programját nyilvánosságra hozta. A program emellett azért is reálisnak látszott, mivel évszázadokon keresztül az emberek nagy többségének tudatába is mélyen beivódott a vallásos ideológia, és a tömegekre az egyházak a szószékeken keresztül nagy befolyást gyakoroltak. Teleki célkitűzéseinek realitását végül csak aláhúzta az a körülmény, hogy ugyanakkor a kulturális élet területén a népi demokratikus forradalom kibontakozása még elmaradt a gazdaság területén elért eredmények mögött. 1945 közepén a pedagógus társadalomnak még csak néhány százaléka volt tagja a két munkáspártnak. S bár az 1945. február 2-án megalakult, erős kommunista befolyás alatt álló Pedagógus Szakszervezet júliusi taglétszáma Budapesten már 6386 fő volt (ami a fővárosi pedagógusok 80%-át jelentette), viszont vidéken a taglétszám még mindig csak 1500 fő volt. (Év végére azonban a Pedagógus Szakszervezet taglétszáma 21 340 főre emelkedett.) 18 A reakció emellett arra is számíthatott, hogy a Szociáldemokrata Párt nevelőcsoportján belül a Dobler-Dollai Antal által vezetett jobboldali elemek aknamunkája, akik Kéthly és Bán támogatását élvezték, magakadályozza, hogy baloldali, elsősorban kommunista vezetés alatt létrejöjjön a valamennyi pedagógust magába foglaló egységes pedagógus szakszervezet. Dollai abban az időben nyíltan hirdette, hogy megegyezést kötött a kisgazdákkal. A szakszervezet kommunista vezetői egyhangúlag megállapítoták: „Dollai személyében egyesül a pedagógus vonalon a jobboldali szocdem, a klerikális és a kisgazda reakció." 19 Megállapíthatjuk tehát, hogy Teleki elképzelése, mely az MNFF programját konzervatív, reakciós, forradalomellenes tartalommal akarta megtölteni, az akkori időben még elég reálisnak látszott. 5. Hogy azonban a reakció elképzelései végül is a kultúrpolitika területén sem győzedelmeskedtek, az annak a következménye volt, hogy a magyar társadalom fejlődésének irányát már 1945-ben is a forradalmi erők fellépései határozták meg. A népi demokratikus forradalom nagy győzelmei politikai és gazdasági téren természetesen hatást gyakoroltak a kulturális fejlődés irányára és ütemére is. A MKP és a kommunista vezetés alatt álló Pedagógus Szakszervezet központi vezetősége e bázisra támaszkodva s vele együtt szívós és kitartó harccal a művelődésügy területén aktívan támadó reakciót már kezdetben is több kérdésben meghátrálásra kényszerítette. A művelődésügy munkájának megindítása, az MNFF programjának megvalósítása — bárhogy is értelmezték azt — megkövetelte a központi irányító, végrehajtó és ellenőrző apparátus megszervezését és beindítását. Hogy Teleki céljai érdekében miképpen építette ki és hogyan működtette minisztériumának apparátusát és mit tett a kormányprogram a minisztériumra jutó szektorának 17 Szakszervezeti Tanács Központi Levéltára, Magyar Pedagógusok Szabad Szakszer-vezetének iratai. (Továbbiakban: SzOT Lt., MPSzSz) 5. dosszié/1945. 18 Uo. 7. dosszié/1945. 19 Uo. 2. dosszié/1945.
