Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez, 1944. december 21.–1945. november 15. / 43–87. o.

AZ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY VALLÄSÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ* (1944. december 21.—1945. november 15.) Bevezetés 1. 1944. október 15-tel, Szálasi nyilasuralmának kezdetével a magyar uralkodó osztályokon belül és politikai képviselőinek táborában korábban elkezdődött bomlási folyamat meggyorsult. Az is nyilvánvaló lett, hogy az országot a szovjet hadsereg csak véres harcok árán tudja felszabadítani. Ebben a helyzetben a nemzet forradalmi erőinek olyan programot kellett kidolgozniuk, amely a bomlási folyamatot meggyorsítja, elmélyíti, ugyanakkor pedig lehetővé teszi az országon belül az antifasiszta front kiszélesítését, hatékony működését, s elősegíti a felszabadított területeken az élet megindítását is. Ilyen program kidolgozására csak a Magyar Kommunista Párt volt képes, mely programját 1944. november 30-án az ország nyilvánossága elé tárta és a többi pártoknak — melyeket közreműködésre hívott — elfogadásra ajánlotta. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF)

1 1944. december 3-i szegedi nagygyűlésén kisebb változtatásokkal elfogadta s magáévá tette az MKP programját. Az ilyen módon már az MNFF programjává lett célkitűzéseket a népi összefogás kifejezéseként az MNFF által 1944. december 21-én összeült Ideiglenes Nemzetgyűlés is egyhangúlag elfogadta. E program szelleméből viszont következett, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés által megválasztott Ideiglenes Nemzeti Kormányban, nem csak a munkásosztály, parasztság és más demokratikus erők képviselői, hanem még a burzsoázia, a horthysta tisztikar és a konzervatív erők német- és nyilasellenes képviselői is helyet kaphattak. Részvételük a kormányban abban az időben tehát szükségszerű volt, bár ennek előfeltételeként már nekik is el kellett ismerniök a két dolgozó osztálynak az államhatalomban való részesedését. A konzervatív erők azonban e helyzetet átmenetinek tekintették, s ezért arra törekedtek, hogy a fasiszta Németország összeomlásáig mennél jobban útját állják a népi demokratikus kibontakozásnak. Arra számítottak ui., hogy a háború befejezése után az angol— * Már a cím is mutatja, hogy nem törekedtem e problémakör teljes megoldására. Célom az volt, hogy feltárjam főbb vonalaiban azokat a tendenciákat, melyek az adott korszakban meghatározták a VKM tevékenységét és ezek alapján értékeljem a szervezet felépítését és működését. Köszönetet mondok azoknak a személyeknek, akik voltak szívesek az akkori helyzetről tájékoztatni. Neveiket itt nem sorolom fel, velük az olvasó a lábjegyzeteknél találkozik. Köszönetet mondok még Jenéi Károly és Vörös Károly levéltáros kartársaknak is, akik megjegyzéseikkel segítették munkámat. 1 Az MNFF 1944. december 2-án alakult meg Szegeden a Magyar Kommunista Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Polgári Demokrata Párt és a Szakszervezeti Tanács részvételével.