Levéltári Közlemények, 33. (1962)
Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - Lengyel Alfréd: A nemzeti bizottságok szerepe az élet megindulásában Győr-Moson megyében, 1945–1946 / 255–273. o.
270 Lengyel /Vlíréd kívül a dolgozók részére nyújtandó azonnali pénzbeli támogatás mellett döntött és a legsürgősebb teendők ellátása céljából egy szűkebb körű, hattagú bizottságot alakított a Kommunista Párt, a Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt helyi szerveinek, valamint a szakszervezetek kiküldöttjeinek a bevonásával. Ennek az úgynevezett „Hatos Tanács"-nak, 37 mint végrehajtó szervnek a feladatai közé tartozott, hogy a vármegye és város egész működését figyelemmel kísérje és amennyiben valamilyen rendellenességet, hibát tapasztal, azt letárgyalja, majd álláspontját az illetékesekkel s az érdekelt szervvezetőkkel közölje. A kormány a Magyar Kommunista Párt kezdeményezése alapján 1946. augusztus hó 1-vel megvalósította a pénzügyi helyzet általános stabilizációját, amikor 9000/1946. EM. számú rendeletével életre hívta az értékálló jó forintot. Radikális intézkedésével megdöbbentette a koalíció jobbszárnyának erőit, de ami sokkal lényegesebb volt, ily módon egészséges alapokra helyezte az újjáépülő ország egész gazdasági kibontakozását. A siker érdekében a győri Nemzeti Bizottság felirattal fordult a kormányzathoz, hogy vezesse be minden téren a népgazdaság célkitűzéseit szolgáló kötött gazdálkodást és egyben úgy határozott, hogy helyi viszonylatban Forintvédő Bizottságot alakít az új pénz értékállandóságának megóvása végett a helyi szakszervek delegáltjaiból. A tagok a demokratikus pártok, a szakszervezetek, a különböző érdekképviseletek, valamint a rendőrhatóság kiküldöttjeiből tevődtek össze és felügyeleti, ellenőrzési tevékenységükről a szükséghez képest időnkint beszámoltak a bizottsági üléseken. — E problémáktól függetlenül azonban persze még bőven maradtak megoldatlan lokális jellegű, sőt több esetben országos érdekeket is érintő, anyagi természetű kérdések. Súlyos gondot okozott többek között a hadigondozottak magasabb ellátmányban való részesítésének az ügye. Rengeteg panasz és kérelem futott be ezzel kapcsolatosan az illetékes hatóságokhoz, szervekhez, úgyannyira, hogy a győri Nemzeti Bizottság ez idő tájt tartott összejövetelei szinte kizárólag ezzel a tárgykörrel foglalkoztak. Mivel több ezer ember sorsáról volt szó, a bizottság kötelességének érezte, hogy e családok életviszonyain sürgősen javítson. A viták lezárása után ezért egyhangúlag, elfogadta azt az indítványt, hogy a költségvetésileg beállított 45 milliós keret felemelését és az érdemtelenek dotációjának megvonását kérje a kormánytól. — Sok volt a panasz az iskolai tankönyvek magas ára miatt is. Egyes bizottsági tagok hozzászólásaiból kiderült, hogy az e téren mutatkozó s indokolatlan drágulási folyamat komoly veszélyeket rejt magában. A szűkös anyagi körülmények közt élő szülők gyermekei csak úgy tudják megoldani a tanulást, ha négyen-öten vásárolnak meg egy tankönyvet. A Nemzeti Bizottság evégből felirattal fordult a kormányzathoz, hogy gondoskodjék a tankönyvek megfelelő árának rögzítéséről, és tegye lehetővé a szegény tanulóknak ingyenes könyvekkel való ellátását. — A népi demokrácia jövendő értelmiségének felnevelése szempontjából alapvető fontosságú követelmény volt, hogy a támogatásra szoruló, tehetséges munkás és paraszt származású fiatalok minél nagyobb létszáma részére biztosítva legyenek a tanulási lehetőségek. A kommunista belügyminiszter emiatt országszerte gyűjtést engedélyezett a már létesült, illetve létesítendő népi kollégiumok megindításához szükséges anyagi fedezet részbeni előteremtése érdekében. Az 37 Független Kisgazda 1946. 48. sz.
