Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - Lengyel Alfréd: A nemzeti bizottságok szerepe az élet megindulásában Győr-Moson megyében, 1945–1946 / 255–273. o.

268 Lengyel Alfréd a tömegek mozgósítása, az akciók megszervezése tekintetében. Emellett azon­ban más, megoldásra váró problémákra is kiterjesztették figyelmüket —, első­sorban ismét a megyeszékhely egyesült városi és megyei nemzeti bizottsága. A bizottság pl. hathatósan szorgalmazta a szovjet hősi emlékmű lassan folyó tervezésének meggyorsítását. — A Népgondozó Hivatal telepítési munkája. körül hibák, sőt visszaélések fordultak elő. A Nemzeti Bizottság azonnal fo­lyamatba tette az eljárást, hogy elejét vegye a további szabálytalanságoknak, és felelősségre vonja a vétkes személyeket. — A tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése érdekében átirat érkezett a Budapesti Nemzeti Bizottságtól,, de a győrinek erre a figyelmeztetésre nem kellett várnia, mert már korábban felhívta a megye összes bizottságait, hogy kövessenek el mindent a jó termés biztosítása céljából. ^- Pártfogó hangú feliratot intézett a Nemzeti Bizottság; a belügyminiszterhez a közalkalmazottak fizetésének rendezése tárgyában is, hogy ezen a vonalon is megtörténjenek a legsürgősebbnek látszó intézkedések. 33 A Győrbe kiküldött iparügyi miniszteri biztos az országos érdekek hangozta­tásával a fővárosba akarta szállíttatni az elhagyottan talált gépeket és egyéb' munkaeszközöket. A Nemzeti Bizottság rendkívüli ülésén azonban úgy hatá­rozott, hogy azonnali hatállyal letiltja az ilyen kísérleteket. A város az ország második legnagyobb ipari gócpontja s a hadiesemények folytán olyan károkat,, rombolásokat szenvedett, hogy újjáépítéséhez minden fellelhető szerszámra, gépre szüksége van. — Az akció Győr szempontjából kedvezően fejeződött be. A földosztás munkáját közben vállvetve végezték a kedvező politikai összetételű — reakciós elemektől mentes — községi földigénylő bizottságok. A sorsdöntő reform kezdeti és legfontosabb szakasza lezárult ugyan, de sok­felé még juttatásokra vártak az igénylők népes csoportjai és a problémák százai tették bonyolulttá a kielégítési, valamint az áttelepítési eljárásokat. A nemzeti bizottságok fokozott éberségére és támogatására volt szükség, hogy a helyi nehézségeket többé-kevésbé mindenhol le lehessen küzdeni. Számos községben ezért a földigénylő bizottságok együttműködtek a nemzeti bizottságokkal, jóllehet az utóbbiak figyelmüket főleg arra irányították, hogy a jogos pana­szok méltányos elbírálása mellett elsősorban a földhöz jutott új gazdák érdekei nyerjenek megfelelő biztosítékokat. Az egyik legégetőbb kérdés ezzel kap­csolatosan a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzése körül forgott, mint ahogyan azt a győrszentiváni nemzeti bizottság a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz; küldött felterjesztésében ki is fejtette. A következőket írta: „Amíg a föld tu­lajdonjoga vitás, addig az új földtulajdonosokat nem lehet arra kényszeríteni, hogy tarló- és őszi szántást végezzenek nehezen összerakott filléreikből, erősen megfogyatkozott igavonó mellett akkor, amikor sok esetben az új földtulaj­donosok házánál nincs egy fillér sem vagy egy darab kenyér. Ezek a családok, akik éhesen és rongyosan, fogcsikorgatva bár, de szorgalommal, a jövőbe vetett hittel és reménnyel fogtak hozzá a föld megműveléséhez, s ezzel az új demok­ratikus Magyarország felépítéséhez, megérdemlik azt, hogy amikor ezer és ezer akadályt leküzdötték könnyel és verejtékkel, a birtoklevél a kezükben legyen .. ." 34 A Győr-Moson megyei Földbirtokrendező Tanács egyik főérdemeként lehet elkönyvelni, hogy — bár munkájában akadtak hibák, sőt mulasztások — 33 GYÁL, Győri Nemzeti Bizottság iratai, 503/1945. 34 Balázs B. i. m. 143. 1. (Győrszentiváni Nemzeti Bizottság iratai, 1945. júl. 12. jkv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom