Levéltári Közlemények, 33. (1962)
Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - Lengyel Alfréd: A nemzeti bizottságok szerepe az élet megindulásában Győr-Moson megyében, 1945–1946 / 255–273. o.
266 Lengyel Alfréd nyának különféle reakciós erőkkel történt összefogása következtében a választás eredményeképpen helyi viszonylatban is olyan elemek kerüljenek ki megerősödve a kampányból, amelyek a munkásosztálynak a hatalomból való kiszorítását tűzték ki célul. (Ez a tény azután a közigazgatás gépezetének működésében is éreztette hatását.) Az események ily irányú alakulása természetesen fokozott éberséget követelt valamennyi helyi nemzeti bizottságtól s e téren a Magyar Kommunista Párt útmutatása és aktív támogatása alapján mégis történtek a szükséges elővigyázatossági intézkedések. Az őszi vetések munkálatainak eredményes elvégzése is döntő jelentőséggel bírt a közellátás megjavítása szempontjából. A kisgazdapárti választási győzelem ellenére megerősödött demokratikus frontnak — a kommunista pártszervek erőfeszítései nyomán — ugyanis eltökélt szándéka volt, hogy a következő esztendőben megszabadítja az országot a még mindig fenyegető ínségtől. A Nemzeti Bizottságok Országos Központjának kezdeményezésére ezen a vonalon is igen komoly feladatok hárultak a helyi szervekre. Az elérendő cél kapcsán támasztott követelmények adva voltak: minden lehetőt megtenni — ha kell, megfeszített munka árán —, hogy a zord időjárás beállta előtt az őszi gabona elvetése befejeződjek; a rendelkezésre álló traktorok éjjel-nappal dolgozzanak és azoknak is nyújtsanak segítséget, akiknek igavonó állataik nincsenek; a vetőmag biztosítása céljából a régi és új gazdák támogassák egymást, főleg olyan községekben, amelyekbe a vetőmag-igénylések még nem érkeztek meg; a vetési idő alatt a községi elöljáróságok még közmunkák címén se vegyék igénybe a fogatokat. 29 — Győr-Moson vármegye nemzeti bizottságai a belügyminiszterhez felterjesztett főispáni jelentés szerint e tekintetben is megálltak helyüket, ha az üzemanyag- és vetőmaghiány — rajtuk kívül álló okokból kifolyólag — időnkint gátolta is a munkálatok folyamatosságát, a beütemezett feladatok tervszerű elvégzését. 30 A tél közeledtével a közellátás észrevehető visszaesést mutatott az elmúlt hónapokkal szemben. Ebben ugyan a tartós nyári szárazságnak is része volt, valamint a közlekedési helyzetnek, főképpen azonban a spekulációs célokat szolgáló és a tőkés világ csökevényeként visszamaradt szabad kereskedelem káros kihatásainak, sőt elfajulásának volt a következménye. A megyeszékhely nemzeti bizottsága ezért felirattal fordult a kormányhoz, hogy vessen véget a visszaéléseknek és a lehetőségekhez képest mielőbb vezesse be a készletek igazságos elosztását biztosító kötött gazdálkodást, valamint az áruforgalom állami ellenőrzését. A kérelem rámutat a mindennapi élet súlyosbodó problémáira, az élelem-, ruha- és cipőellátás nehézségeire és aggodalmát fejezi ki a fokozódó drágulás miatt. Hangsúlyozza, hogy Győr tekintélyes ipari centrum és ez a tény már egymagában indokolja az illetékes szerveknek olyan irányú kívánságát, hogy a lakosság nagy százalékát kitevő üzemi munkásság életkörülményei megjavuljanak. — A felterjesztés nyomán más városok nemzeti bizottságai is hasonló kérelmekkel szálltak síkra dolgozóik érdekében, úgyhogy az akció hatása lassankint érezhetővé vált. Az élelmezés zavartalan biztosítását célzó rendeletek végrehajtása megindult, sőt Győr viszonylatában a gyárak szűkösen ellátott alkalmazottjai, dolgozói többek között 2000 kg étolajat kaptak soron kívül a közellátásügyi minisztériumtól. 29 GYÁL, Győri Nemzeti Bizottság iratai, 380/1945. 30 GYÁL, Győr-Moson megye főispánjának iratai, 75/5/1945.
