Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - Lengyel Alfréd: A nemzeti bizottságok szerepe az élet megindulásában Győr-Moson megyében, 1945–1946 / 255–273. o.

258 Lengyel Alfréd A megoldandó feladatok további menete megkövetelte, hogy egyes hivatalok és szervek sürgősen megkezdjék működésüket. A négyes bizottság ezért, mint a Győr Városi Nemzeti Bizottság végrehajtó szerve intézkedett, hogy a város mérnöki és lakáshivatalának felállítása, valamint a helyi ipartestület és a Győri Lloyd Általános Kereskedelmi Testület megszervezése érdekében a döntő lépések megtörténjenek. Egyidejűleg utasításokat kaptak a nagyjából üzemképes állapotban maradt gyárak — elsősorban a textilüzemek —, hogy lehetőleg mihamarabb kapcsolódjanak be a termelés kezdeti erőfeszítéseibe. A Koestlin-gyár átmenetileg a kenyérellátás kiszélesítését és meggyorsítását volt hivatva szolgálni, míg a Szeszgyár üzembe helyezésére a Nemzeti Bizottság a győri Pénzügyigazgatóság átirata alapján adott engedélyt, hogy a több szempontból (közegészségügy, takarmányozás, ecet- és élesztőipar) fontos szeszgyártás fő- és melléktermékeit tervszerűen fel lehessen használni. Az intézkedések tehát egymást követték, ha a végrehajtás körül sok nehézség és fennakadás mutatkozott is. Ez utóbbiak azonban sok esetben abból adódtak, hogy e forradalmi népi szervek hatásköre és helyzete az Ideiglenes: Nemzeti Kormány rendeleteiből csak nagy vonalakban rajzolódott ki és az intézkedési jog kötelező erejét egyes hatóságok, intézmények vitássá tették. De a leglényegesebb az volt, hogy az élet lüktetése újból megindult és a nap,, mint nap felmerült problémák sorozatos felgöngyölítésével örvendetes előrehaladás volt észlelhető a demokratikus politikai átalakulás vonalán is. A lakosság szabad mozgását engedélyező nemzeti bizottsági falragaszok megjelenését követően megélénkült az utcák nappali forgalma, bár a közbiztonság laza állapota még mindig sok embert visszatartott a városban valóközlekedéstől. Bizonyos mértékben ennek következményeképpen jelentkeztek. nagy kiesések a romeltakarítási és egyéb közmunkák tekintetében. A Nemzeti. Bizottság ezért a rendőrség személyzetének további rostálásával — a megbízhatatlan elemek eltávolítása útján — emelte a karhatalom tekintélyét és erejét, a közmunkákra történő kirendelések ügyét pedig teljesen a saját hatáskörébe utaltatta. Az igazolatlan mulasztások csökkentése érdekében munkajegyeket adott ki a kötelezettség alá esők részére, amelyek feltüntették a ledolgozott napokat és egyúttal személyazonossági igazolványokként is szolgáltak. Sokan természetesen legyengült szervezetüknél fogva, vagy egyéb, okokból (betegség, öregkor stb.) képtelenek voltak az ilyen munkálatokban közreműködni. A Nemzeti Bizottság evégből indítványt fogadott el, hogy az. ilyen személyek és általában az éhezők, nyomorgók közvetlen segélyezése céljából mielőbb alakuljon meg a Nemzeti Segélybizottság győri szervezete. Az április 16-án megtartott ülésen már a megalakítandó közigazgatási szervek vezetőinek intézkedési jogköre került szóba, mint tisztázandó kérdés. Az alapot és támpontot erre az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a közigazgatás ideiglenes rendezéséről szóló 14/1945. M. E. számú rendelete nyújtotta,

7 amely felhívta a már működő, illetve létesülő nemzeti bizottságokat, hogy addig is, amíg az állami és önkormányzati szervek újjászervezésére, eljárására. nézve végleges rendelkezés meg nem jelenik, mindenhol (városban, községben,, törvényhatóságoknál) alakítsák újjá az önkormányzati testületeket, tehát az; ideiglenes városi, illetve községi képviselőtestületeket és a törvényhatósági bizottságokat. Tekintettel arra, hogy a Győr Városi Nemzeti Bizottság min7 Magyar Közlöny 1945. 1. sz