Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Szigetvári István: Iratok a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. levéltárából az 1848–1849. évi szabadságharc hadianyaggyártásának történetéhez / 150–169. o.

Iratok az 1848-1849. évi szabadságharc hadianyaggyártásának történetéhez 153 1848. július 12-én szerződést kötött, melynek értelmében Knutzen Belgiumban, Angliában és szükség esetén Franciaországban tanulmányozni fogja a fegyvergyártás helyzetét, s a fegyvergyártáshoz szükséges szerszámgépeket az egyesület részére be fogja szerezni. (7. sz, irat.) A háború folytán létesített határzár azonban az Ausztrián átvezető kereskedelmi forgalmat megszüntette, s így a gyártáshoz szükséges szerszámgépeket már nem sikerült beszerezni. A sikertelen kísérlet után a Honvédelmi Bizottmány 1848. november 21-én 60 000 pf. kölcsönt nyújtott a vasművelő egyesületnek, hogy a hengergyár egy részét puskacsövek hengerlésére felszerelhesse. (8. sz. irat.) A szerződés megkötése után Knutzen mérnököt bízták meg a szükséges fegyverfúrógép, esztergapad beszerzésével. (10. sz. irat.) A Honvédelmi Bizottmány a kölcsön nyújtásán kívül vállalta, hogy a pesti fegyvergyárban a puskacsövek hengerléséhez szükséges hengerek öntését, esztergályozását 3 hónap alatt elkészítteti és az ózdi gyárnak átadja. (9. sz. irat.) A gyártársulat vezetősége, Szathmári Király Pál elnök és Fohn Kajetán

11 igazgató azonban a megkötött szerződésen túl nem tett semmit, illetve csupán annyit, hogy a szerződésben biztosított kölcsönt felvette, de az ózdi gyárat puskacsövek készítésére nem alakította át. Amikor a magyar kormány 1849. január 1-én Pestet kénytelen volt elhagyni, a pesti fegyvergyár azon részlegét, mely puskacsövek hengerlésével, esztergályozásával és kifúrásával foglalkozott, Ózdra szállíttatta. A kb. 10—12 szekér műszerrakomány és az azt kísérő munkások Karafiát Tivadar állami fegyvergyári felügyelő vezetésével Ózdra szerencsésen meg is érkeztek és a „gyári igazgató Fóhn Kajetán által kijelentették, hogy a magyar kormány az ózdi gyárat fegyver gyárnak elfoglalja, s a tiszteknek kötelessége a mit Karafiát rendelend, kiszolgálni."

12 A gépeket Karafiát vezetése alatt azonnal üzembe is helyezték, a termelés megindult. A termelésről azonban adatok nem állnak rendelkezésre, annyi azonban ismert, hogy az állam a gyár felszerelésének, anyagának használatáért, kárpótlásként 36 932 pf-t utalt ki az egyesületnek. (16. sz. irat.) A fegyvergyártás megkezdése után Rombauer Tivadar az ózdi gyárat teljesen fegyvergyártásra akarta beállítani. Az állam és az egyesület között tervezett ilyen értelmű szerződés aláírása azonban, mivel „az ózdi vasgyárnál oly biztos és pontos gyártásra, mint a minőt a mostani fegyverszükséglet megkíván, számítani nem lehet" (13. sz. irat), nem történt meg. A közölt iratok szerint a fegyvergyártás sok nehézség között indult meg és folyt. A nehézségeket növelte az egyesület tisztviselőinek szabotálása is. (14. sz. irat.) Pest visszafoglalása után, június elején a fegyvergyár visszaköltözött Pestre. Az egyesület június után sem folytatta „a puska csőkészítést saját kezére", ezért a kormány a gyár berendezésének nagyrészét Pestre szállíttatta. (15. sz. írat.) A gyári berendezés leszerelése után az üzem csak jóval a szabadságharc bukása után kezdett ismét működni. A közölt iratok a Rimái Coalitíó és a Gömörmegyei Vasművelők Egyesülete szabadságharc alatti szerepéről kívánnak képet adni. Az iratok azt is szemléltetik, hogy a hadiipar megszervezése milyen nehéz feladatot jelentett a Honvédelmi Bizottmánynak. A dokumentumok a Központi Gazdasági Levéltárban, a Rimamurány-Salgótarjání Vasmű Rt. fondjának „az ózdi gyár adatai a szabadságharcról" elnevezésű állagában találhatók. Az iratok folyószámokkal vannak ellátva és a róluk készült raktári jegyzékben feltüntetett tárgyjelölő számok alapján kutathatók. A dokumentumokat a két vállalat szerint különválasztva, vállalatonként azonban már időrendi sorrendben közöljük. 11 Fohn előzőleg lovag Fridau walchi hengergyárának volt az intézője (Verweser) KGL. RMSV. Rt. 9, ld még Szigetvari István; A Rimamurányvöigyi Vasművelö Egyesület története 1852-1881. (Kézirat.) 12 KGL. RMSV. Rt. B 21. Karafiát Tivadar a pesti fegyvergyár művezetője volt."