Levéltári Közlemények, 33. (1962)
Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rózsa Miklós: A tanácsi igazgatás szervezetének előzményei és első évei Budapesten, 1947–1956 / 88–137. o.
118 Rózsa Miklós Ennek alapján a belügyminiszter 5.200—2/1951—II/8. sz. alatt leiratot intézett a Budapesti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságához, melyben meghatározta az osztályok számát és szervezeti felépítését. A végrehajtó bizottság a leiratban foglaltakat nem tette teljesen magáévá, hanem az 1951. évi január hó 30-án tartott ülésében hozott 87/1951—vb. sz. határozatával a belügyminiszteri leiratban foglaltakat alapul véve a végrehajtó bizottság hivatali szervezetét azonnali hatállyal a következőképpen állapította meg: Az /. Pénzügyi osztály és a II. Terv- és statisztikai osztály az eddigieknek megfelelően működött tovább. A ///, Igazgatási osztály a hozzá került szociálpolitikai feladatokat újonnan szervezett szociálpolitikai csoportja útján látta el. A IV. Ipari osztályon és az V. Kereskedelmi osztályon belül lényeges változás nem történt. A VI. Begyűjtési osztály újonnan szervezett osztály volt. A VII. Mezőgazdasági osztály a korábbi VI. Mezőgazdasági osztály lett, amelyen belül lényeges változásra nem került sor. A VIII. Építési osztály a korábbi VII. Építésügyi osztályból alakult, amelyen belül lényeges szervezeti változásra nem került sor. A IX. Közlekedési osztály a korábbi VIII. Közlekedési osztály lett. A X. Oktatási osztály a korábbi IX/a. Oktatási osztály lett, melyen belül az a lényeges változás történt, hogy eddigi levéltári és múzeumi feladatai megszűntek, mert e feladatok kikerültek a városi tanács hatásköréből. A XI. Népművelési osztály az eddigi IX/b. Népművelési osztály lett. A XII. Egészségügyi' osztály az eddigi X. Közegészségügyi és népjóléti osztály lett azzal, hogy a szociálpolitikai feladatokat a III. Igazgatási osztály vette át. A XIII. Munkaerő gazdálkodási osztály az eddigi XI. Munkaerőgazdálkodási osztály lett, amelyen belül kisebb változások történtek. A XIV. Lakásgazdálkodási osztály az eddigi XII. Lakásgazdálkodási osztály lett. • A kerületi tanácsok végrehajtó bizottságának hivatali szervezete ugyanakkor a 91/1951— vb. sz. határozat alapján a következőképpen alakult. Az I. Pénzügyi osztály tekintetében változás nem történt. A II. Igazgatási osztály átvette az eddigi Közegészségügyi és népjóléti osztály szociálpolitikai feladatait. A ///. Ipari osztály az eddigi III. Ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági osztály ipari részlegéből alakult azzal, hogy ezen belül működtek az újonnan beállított munkaerőgazdálkodási élőadók is. IV. Begyűjtési és kereskedelmi osztály akkuit a IV., V., VI., VII., VIII., IX., X., Xlll, XIV., XIX. "és XXI. kerületben a III. Ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági osztály kereskedelmi részlegéből, mely megkapta az újonnan jelentkező begyűjtési feladatokat is. IV. Begyűjtési és kereskedelmi (önálló) csoport alakult az I. és XII. kerületben; Begyűjtési (önálló) csoport és Kereskedelmi (önálló) csoport alakult a II., III., XL, XV., XVI., XVII., XVIII., XX. és XXII. kerületben. V. Mezőgazdasági osztály alakult a IL, III., XL, XV., XVI., XV11., XVIIL, XX. és XXII. kerületben az eddigi III. Ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági osztály mezőgazdasági részlegéből; V. Mezőgazdasági csoport alakult a X. és XXL kerületben az edííigi III. Ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági osztály mezőgazdasági részlegéből. Mezőgazdasági előadót állítottak be a IV., IX., XII., XIII., XIV. és XIX. kerületben az eddigi III. Ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági osztály mezőgazdasági részlege által ellátott feladatok végzésére. A VI. Építési és közlekedési osztály az eddigi IV. Építési és közlekedési osztályból, a V/7. Oktatási, népművelési és sportosztály az eddigi V. Oktatási, népművelési és sportosztályból alakult, a VIII. Egészségügyi osztály az eddigi VI. Közegészségügyi és népjóléti osztályból alakult azzal, hogy ennek szociálpolitikai feladatait a II. Igazgatási osztály vette át. A IX. Lakásgazdálkodási osztály a VII. Lakásgazdálkodási osztályból alakult. A Terv- és statisztikai előadókat pedig a titkárság szervezetébe osztották be. 146 Az 1951. évi február hó 15-én kiadott 3.046—1/1951. (II. 15.) EüM sz. utasítás szerint végrehajtandó 289/1950. (XII. 17.) MT sz. r.-tel megszűnik a 9.430/1948. (IX. 15.) Korm. sz. r. szerinti Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság és a gyógy- és üdülőhelyi igazgatást a városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága veszi át azzal, hogy az üdülőhelyi orvosi feladatokat a kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályának, a végrehajtó bizottság által kijelölt tisztiorvosa köteles ellátni. A gyógy- és üdülőhelyi igazgatás teljesebbé tétele érdekében gyógy- és üdülőhelyi állandó bizottságot kellett alakítani. 147 A 625.326/1951. (V. 27.) BÉM sz. r. a kazánvizsgálati szolgálattal kapcsolatos feladatokat Budapesten a városi tanács, végrehajtó bizottsága hatáskörébe utalta, amely mint I. fokú kazánügyi hatóság jár el, a végrehajtó bizottság IV. Ipari osztályára beosztott kazánügyi 148 Lásd: a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága titkára által a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1951. I. 30-i ülésére tett előterjesztésnek a végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyvéhez csatolt szövegét. 147 289/1950. (XII. 17.) MT sz., 3.040/1/1951. (II. 15.) EüM sz., 5.200/8—1950—II./8 —BM sz. körrend., mely nincs közzétéve.
