Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rózsa Miklós: A tanácsi igazgatás szervezetének előzményei és első évei Budapesten, 1947–1956 / 88–137. o.

A tanácsi igazgatás szervezetének előzményei és első évei Budapesten J J5 A X. (Közegészségügyi és népjóléti) osztály ügykörébe került az egészségrendészet, a kórházak és egészségügyi intézetek ügye, a szociális igazgatás, a gyógy- és üdülőhelyi igazgatás irányítása, a szociális- és egyéb gondozási célokat szolgáló intézmények felügyelete, gyámhatósági és gyermekvédelmi feladatok. A XI. (Munkaerőgazdálkodási) osztály ügykörébe az ipari tanulóiskolák és tanulóotthonok felett a tanügyi igazgatás, a munkaerőfeleslegek nyilvántartása, megosztása és munkába állítása, valamint a munkaerőközvetítő szervek feletti felügyelet gyakorlása került. A XII. (Lakásgazdálkodási) osztály ügykörébe a jogvitás lakásügyek másodfokú elbírálása, a BIK és az osztály alá rendelt vállalatok irányítása került, 2. A kerületi elöljárók 1950. évi június hó 15 után is működtek, hatáskörük változatlan maradt, azzal azonban, hogy azokban az ügyekben, amelyekre nézve az elsőfokú hatóságot megállapítani nem lehetett, a kerületi elöljárónak kellett eljárnia.

134 a) A kerületi elöljárói hatóság és elöljárósági szervezet 1950. augusztus 15-én szűnt meg. E napon kezdték meg ui. működésüket a budapesti kerületi tanácsok. Ezek működési köre egy-egy igazgatási kerületre terjedt ki. Addig, amíg a tanács a lakosság által választott tagokból meg nem alakult, tagjait és póttagjait, a Magyar Függetlenségi Népfront kerületi szervezetének javaslatára, a Népfront budapesti szervezete küldte be. Egy-egy kerületi tanácsnak — az 1950:1. tv. szerint — 51 és 101 közötti számban lehettek tagjai. Azt, hogy melyik kerületi tanácsnak hány tagja legyen, a Budapesti -Városi Tanács határozta meg. b) A kerületi tanácsok 1950. évi augusztus hó 15-i első ülésükön tagjaik sorából megválasztották végrehajtó bizottságukat, melynek tagszámát a városi tanács a törvény által megszabott 7—15 közötti kereten belül határozta meg. c) A megalakult végrehajtó bizottságok tagjaik sorából megválasztották elnöküket, elnökhelyettesüket, és titkárukat. Az elnök vezeti a végrehajtó bizottság munkáját, irányítja és ellenőrzi a végrehajtó bizottság hivatali szervezetét, irányítja az elnökhelyettes és a titkár munkáját. Az elnökhelyettes az elnököt — akadályoztatása esetén"— helyettesíti és segíti az osztályok felett gyakorolt felügyeleti és ellenőrzési munkában. A végrehajtó bizottság titkára ellátja a tanács és végrehajtó bizottság titkári teendőit, segíti az elnököt ellenőrzési és felügyeleti munkájának ellátásában. Előkészíti a tanács és végrehajtó bizottság üléseit, felelős az ülések jegyzőkönyvének elkészítéséért, szervezi az állandó bizottságok munkáját. d) A városi kerületi tanács éppúgy, mint a városi tanács, tagjai sorából az osztályok munkájának támogatására és ellenőrzésére, valamint egyes különleges feladatokra állandó bizottságokat alakít. Ezek szervezetére és működésére vonatkozó szabályzatot a belügyminiszternek kell kiadnia. e) A tanács a szükséghez képest, de legalább kéthavonként tart ülést. Az ülést a végrehajtó bizottság határozata alapján az elnök hívja össze. Az ülés napirendjét a végrehajtó bizottság állítja össze. 334 160/1950. (VI. 14.) MT sz. 8*