Levéltári Közlemények, 33. (1962)
Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rózsa Miklós: A tanácsi igazgatás szervezetének előzményei és első évei Budapesten, 1947–1956 / 88–137. o.
A tanácsi igazgatás szervezeteinek előzményei és első évei Budapesten 1949. szeptember 12-i hatállyal I. (személyzeti) ügycsoport, 1949. augusztus 30-i hatállyal II. (általános igazgatási) és III. (műszaki) ügycsoport, 1949. szeptember 3-i hatállyal IV. (ipari, kereskedelmi, közélelmezési) ügycsoport, 1949. szeptember 2-i hatállyal V. (pénzügyi és gazdasági) ügycsoport, 1949. október 15-i hatállyal VI. (oktatási), VII. (közegészségügyi- és társadalompolitikai), VIII. (kultúrpolitikai és sport) ügycsoport létesült. 126 4. A kerületi igazgatásban további szervezeti változásokat Nagy-Budapestnek 1950. január hó 1-ével történt megalakulása jelentett. Az ennek során elrendelt új kerületi beosztás folytán az egyesített városoknak, községeknek némelyike más községgel vagy községekkel együtt alkot egy-egy fővárosi kerületet. Ez igazgatási szempontból azt jelenthette volna, hogy nem minden volt község tekintetében maradt volna meg a legközvetlenebb igazgatási feladatok ellátása a volt község területén. Ezért az ebből eredő nehézségek elhárítása, az ügymenet zavartalanságának biztosítása érdekében a polgármester 1950. január hó 16-án bizonyos igazgatási feladatok ellátására egyes kerületi elöljáróságok mellett közigazgatási kirendeltségeket létesített. A II. kerületben Pesthidegkúton, a III.-ban Békásmegyeren, a XV.-ben Pestújhelyen, a XVI.-ban Rákosszentmihályon és Cinkotán, a XVII.-ben Rákoshegyen, Rákosligeten és Rákoscsabán, a XVIII.-ban Pestszentimrén, a XX.-ban Soroksáron, a XXII.-ben Nagytétény és Budatétény volt községek részére a Baross Gábor telepen létesült közigazgatási kirendeltség. A kirendeltségek területi illetékességét, feladataikat és hatáskörüket a szervezésükről szóló polgármesteri rendelet szabályozta. 327 II. 1950. évi május hó 18-án kihirdetésre került a helyi tanácsokról szóló 1950:1. tv., 128 mely szerint Budapesten — a megyei tanácsokkal azonos jogállású — városi tanácsot és kerületenként városi kerületi tanácsot, kell felállítani, A tanácsok tagjait működési területük választópolgárai négy évi időtartamra, az országgyűlési képviselők választására megállapított alapelvek szerint általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják. A törvény a budapesti városi tanács tagjainak számát 251-ben állapította meg. A kerületi tanácsok tagjainak számát a városi tanács a törvényben meghatározott keretben (51—101 tag) kerületenként állapította meg. 1. A Budapesti Városi Tanács a főváros területén, a városi kerületi tanácsok a főváros egy-egy kerületében az alkotmányosan hozott jogszabályok és a felsőbb szervek által meghatározott keretek között hivatottak gyakorolni államhatalmi tevékenységüket. 126 15.684/1949—1. sz. — (FK VIII. 27.), 15.686/1949— I., 15.689/1949—L, 15.904/1949 — I. sz., 15.976/1949—1. sz. — (FK IX. 10.); 17.048/1949—1. sz., — (FK IX. 17.); 20.954/ 1949—1. sz., — (FK X. 29.); 25.040/1949—1. sz., — (FK XII. 10.); 0005/4/1950—1. sz., — (FK II. 11.) 121 0005/5/1950—1. sz. — (FK I. 21.) 128 MK V. 18.
