Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Gerics József: Krónikáink szerepe a középkori jogéletben : a váci egyházalapítás krónikás hagyományának kritikájához / 3–14. o.

Krónikáink szerepe a középkori jogéletben 9 káptalan megadományozójának mondó passzus szintén toldalékjellegű, és betoldóját az V. István-kori író személyében kereshetjük.

12 Ezért a váci kápolna alapítás-történetének és a szarvas-mondának az írásbafoglalását, amelyhez az V. István-kori író a budai káptalanra vonatkozó megjegyzését fűzte, a XIL vagy a XIII. századra tehetjük. A Kálmán korában működött krónikással azonban ez az interpolátor aligha vehető azonosnak, mert a váci székesegyház alapításmondájának eredeti változatát fenntartó 120. fejezet szerzője minden valószínűség szerint a Kálmán-kori író lehetett.

13 III. Előző fejtegetésünk szerint a váci káptalan alapításmondáját átdolgozó interpolátort munkájában az a törekvés vezethette, hogy igazolhassa a Szent Péter-kápolna királyi alapítását, s ebből fakadó kiváltságait. Ennek a magyarázatnak az a feltevés az alapja, hogy a krónika írói és olvasói a krónikában nem pusztán történeti munkát, vagy irodalmi alkotást láttak, hanem olyanfajta írásbeliség termékét is, amely szorosan összefügg a jog életével. Sőt azt is megkockáztathatjuk — hogy bizonyos értelemben —, jogbiztosító eszközt láttak benne, legalábbis egyes egyházi intézmények elérni óhajtott kiváltságainak biztosítása tekintetében. Erősen támogatja ezt a következtetést az a 3—4 interpolált hely a krónikában, amely egy-egy egyház jogállásának javítását célozza — igényelt vagy tényleges —, jogainak felsorolását adja. Közülük legkönnyebben felismerni a bővítés, a betoldás egyes lépéseit és tendenciáját: a jogbiztosításra irányuló törekvést a mogyoródi monostor alapításának hírénél. Ezt interpolátora — a váci egyházalapítást megörökítő íróhoz hasonlóan — szintén a mogyoródi csata elbeszéléséhez fűzte. A döntő bizonyítékot amellett,, hogy a mogyoródi egyházalapítás elmondása az eredeti szövegből hiányzott, az Acephalus-Kódex szolgáltatja, mert szövege — az összes kéziratok közül egyedül — nem tesz említést a dologról.

14 A hír beszivárgásának első fázisát a Budai Krónika és variánsai tartalmazzák, a következő formában: „Géza és László hercegek a győzelem diadalával Istentől felmagasztalva az elesettek testei felett Istennek háromszoros kiáltással adtak hálát., . László herceg pedig... az elesettek ezreinek láttán, noha ellenségei voltak akik elestek . .. keserűen siratta őket, nagy jajgatással szaggatván orcáit és fürtjeit, mint az anya fiai temetésén. Később a tőlük ejtett zsákmányból épült fel a mogyoródi egyház."

15 Az alapító személyéről itt még nem tudunk meg semmit. A Képes Krónika és családja ezt a rövid hírt ezután így színezi és kerekíti ki: „Midőn László fegyverkezett, a földre borult, a mindenható Isten kegyelmét kérte és fogadalmat tett Szent Mártonnak, hogy ha az Űr neki engedi a győzelmet, 12 Györffy i. m. 159—160. 1. 18 Gerics József: Legkorábbi gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái. Bp. 1961. (Értekezések a történeti tudományok köréből, új sorozat 22.) 88—103. 1. 14 SRH I. k. 391. 1., f alatti megjegyzés. 15 „Duces autem Geysa et Ladizlaus triumpho victorie divinitus sublimati super cadavera interfectorum. Deo ter laudes proclamaverunt. Dux autem Ladizlaus .. . videns tot milia interfectorum, quamvis inimici eius fuissent, qui occisi erant, tarnen commota sunt omnia viscera eius super illos, et flevit eos amare scindens sibi genas et capillos planctu magno, tanquam mater in funere filiorum. Postea de spoíiis eorum constructa est ecclesia de Monorod." SRH I. k. 391. 1.