Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Nagy Lajos: A Budapesti Nemzeti Bizottság működésének történetéhez : 1945. január 21.-április 11. / 129–146. o.

A Budapesti Uemzeti Bizottság működésének történetéhez 143 zatokat közölje, és az onnan beérkező anyagot a központba továbbítsa.

67 A budai nemzeti bizottság szerepe már március folyamán, az ideiglenes hidak elkészülése után automatikusan megszűnt, feleslegessé vált. Március második felében a Budapesti Nemzeti Bizottság a budai kerületi nemzeti bizottságokkal már külön-külön tartotta fenn a kapcsolatot. A Budapesti Nemzeti Bizottság és az Ideiglenes Nemzeti Kormány közötti viszony kérdésének tekintetében a Budapesti Nemzeti Bizottság első ülésén kimondta, hogy a hatalmat mindaddig gyakorolja, amíg azt a magyar kormány át nem veszi. A háborús események a kormány Pestre való költözését hosszú hetekig késleltették.

68 A kormány rendeletei, a hivatalos lap számai csak késve érkeztek Budapestre, az élet pedig követelte a felmerülő kérdések gyors és ésszerű megoldását. A Budapesti Nemzeti Bizottság határozatai igen sok esetben a kormány határozatait helyettesítették. Ezek a határozatok szükségesek voltak, s a Budapesti Nemzeti Bizottság, az ötös bizottság a kerületi nemzeti bizottságokon és a közigazgatási apparátuson keresztül, végrehajtásukat is biztosítani tudta. Az ötös bizottsághoz intézett beadványok között találunk olyanokat, amelyek „a kormányt helyettesítő" nemzeti bizottsághoz voltak címezve. Nyilvánvaló volt, hogy ,,a nemzeti bizottság helyettesíti • Budapesten az ideiglenes kormányt, gyakorolja ténylegesen a főpolgármester jogait, rendelkezései tehát kormányrendelkezéseknek tekintendők". Az ötös bizottság és a kormány viszonya nem volt zavartalan. Az első vitás kérdés a Polgári Demokrata Pártnak a Budapesti Nemzeti Bizottságtól való távoltartása volt. S hiábavaló volt Balogh Istvánnak, az ideiglenes kormány kisgazdapárti miniszterelnökségi államtitkai ának a kérése, hogy a Polgári Demokrata Párt részére a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban közreműködő pártokkal egyenjogú politikai működést tegyenek lehetővé, levelét az ötös bizottság tudomásul vette, de a kérést nem teljesítette.

69 A miniszterelnök február végén kifogást emelt az ellen, hogy a Nemzet Bank elnökét az Ötös bizottság nevezte ki. Az ötös bizottság elismervén, hogy, ez a miniszterelnök diszkrecionális joga, a kinevezés, illetve a megbízás tényén nem változtatott. Ugyanakkor a miniszterelnök által létrehozott Gazdasági Tanáccsal kapcsolatban kétszer is hozott határozatot (február 28-án és március 5-én), amelyek szerint ,,a Gazdasági Tanács tagjaikónt javasolt névsor a Budapesti Nemzeti Bizottság ötös bizottságában bizalmat nem keltett".

70 Az ötös bizottságot még a kormány Pestre költözése előtt megszüntették. Március 19-én tartotta utolsó ülését, s a következő napokban pártközi tárgyalásokon úgy döntöttek, hogy a törvényhatósági bizottság megalakulásáig a Budapesti Nemzeti Bizottságot is átalakítják. Az ötös bizottsági ülések helyett minden héten plenáris ülést tartottak. Ekkor vették be a Budapesti Nemzeti Bizottságba a Polgári Demokrata Párt képviselőit. Minden párt és a szakszer87 Főv. Lt. — BNB iratok 1945. március 2. > 68 A BNB február 26-i ülésén átiratot intéztek a kormányhoz, amelyben felszólították, hogy tegye át székhelyét a fővárosba. — Volt olyan hír is, hogy a kormány március 15 előtt Pestre jön. (Szabadság 1945. február 28.) 63 Főv. Lt. — BNB iratok 1945. február 11. — A miniszterelnökségi államtitkár levele: 1945. február 27. 70 A február 28-i határozat alapján elkészített levelet nem küldték el a miniszterelnöknek, csak a miniszterelnök március 3-i újabb átiratára hozott márrius 5-i határozatról értesítették a kormányt. (Főv. Lt. — BNB iratok 1945. március 1.) \