Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Bottló Béla: Az Archivum Regni első évtizede / 57–81. o.

Az Archivum Regni első évtizede 07 A Csintó Imre segítségére rendelt előbbi két személyen kívül a nádor 1761. július 1-i hatállyal és évi 50 Ft-os illetménnyel Rosás Andrást, Pribék Istvánt és Rudnyák Andrást alkalmazta. E három munkaerővel az Archivum Regniben a dolgozók száma ettől kezdve hat személyre emelkedett. Rosás András a Helytartótanács kiadóhivatalában 1759-ben mint járulnok kezdte szolgálatát, 1770-ben írnokká nevezték ki, 1772-ben pedig e tisztségében halt meg. Az Archivum Regniben Pribék Istvánnal együtt 1767. márciusának végéig volt alkalmazva. Pribék István 1760-ban mint a nádori kancellária írnoka került a Helytartótanács számvevőségére írnoknak, 1770-től mint szám jegyző a kegyes alapítványok revizora, 1783-ban segédirattárnok, 1786-tól pedig 1798-ban bekövetkezett haláláig alirattárnok.

22 Rudnyák András is mint nagy gyakorlattal rendelkező tisztviselő kapott megbízatást az Archivum Regniben végzendő munkákra. Korábban Pesten a Királyi Kúrián mint hites jegyző teljesített szolgá'atot, majd gr, Batthyány Lajos nádori kancelláriájában találjuk mint hites jegyzőt, és e minőségében veszi át őt Albert szász herceg, királyi helytartó, akinél e minőségében még a helytartói kancellária kiadója is. Mikor Nizsnyánszky József Vicearchiváriusnak 1775-ben bekövetkezett halálával ez az állás megürült, Albert királyi helytartó az Archivum Regni vicearchiváriusává nevezte ki 1775. november 16-án. Bachó József országos levéltárnoknak 1783-ban bekövetkezett halála után ő lesz az Archivum Regni vezetője 1813-ban bekövetkezett haláláig. I. Ferenc király hosszú közszolgálata alatt szerzett érdemei, elismeréséül Pozsonyban, 1808. szeptember hó 25-én kelt oklevelével őt, testvéreit, saját és testvérei gyermekeit magyar nemességre emeli és címeradományozásban részesíti.

33 Az Archivum Regni vezetésében Csintó Imre 1763. január hó 26-án bekövetkezett halála következtében változás állott be.

24 Gr. Batthyány Lajos nádor a szintén nagy jogi ismeretekkel rendelkező személyi titkárát, Nizsnyánszky Józsefet nevezte ki az elhunyt Csintó Imre helyére az Archivum Regni vicearchiváriusává 1763. július hó 1-én. E tisztségét, mint említettük, 1775-ben bekövetkezett haláláig töltötte be.

45 Ok voltak az Archivum Regni első tisztviselői, őbelőlük alkotta meg a nádor az Archivum Regni szervezetét és ők végezték az Archivum Regniben az első évtized szervezett levéltári munkáját. Az Archivum Regni, mint tisztán rendi és nem királyi hivatal felügyeleti hatósága az 1723. évi XLV. te. értelmében az ország nádora volt. A nádor nevezte ki, illetőleg bízta meg az Archivum Regni alkalmazottjait. Kinevezésük alkalmával a nádor állapította meg illetményeiket, és az ő kezébe tették le a hivatali esküt, és tőle kapták meg az Archivum Regniben végzendő munkájukra vonatkozó utasítást, s neki küldték az elvégzett levéltári munkáról szóló jelentéseket, és ő utalványozta a Cassa Regnibol az Archivum Regni személyi, és dologi kiadásainak fedezésére szükséges Összegeket. A nádor az Archivum Regni feletti közvetlen ellenőrzés és irányítás jogát azonban ebben az időszakban a helytartótanács tanácsirodaigazgatói, Barinay László, majd utána Balogh László útján gyakorolta. Balogh László volt az első, akit Batthyány Lajos nádor országos levéltárossá nevezett ki. Az Archivum Regniben a munkákat az országos allevéltárnok végezte, eleinte sajátmaga, később pedig az alája beosztott helytartótanácsi tisztviselők segítségével. Balogh László országos levéltárossá történt kinevezése alkalmával már kapott ugyan utasítást, ez 22 Vö. Ember I. 23 Vö. OL, N, AP, Archivum Locumtenentiale Alberti ducis Saxoniae 1766—1781. Lad. 62. Fase. 10. No 38. és 45., — továbbá OL, A, Libri Regii tomus 62. p. 963., — és OL, A, Acta Generalia 1809. No 3654. 24 OL, N, AP, Archivum Palatinale comitis Ludovici Batthyány, Lad. 5. Fase. 5. No. 182. 26 Uo. Lad. 17. Protocollum 7. p. 20 és 23. 5*