Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - KRÓNIKA - Bottló Béla: Czobor Alfréd (1883–1959) / 272 - Bottló Béla: Dőry Ferenc (1875–1960) / 272–273. o.

272 Krónika CZOBOR ALFRÉD 1883—1959. Czobor Alfréd, kinek háláihíre 1959 nyarán jutott el hozzánk, a morvaországi Stiep-ben született 1883. január 3-án. Középiskolai tanulmányait azonban már a szatmári főgimnáziumban végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem bölcsészettudományi karának lett hallgatója. Már egyetemi hallgató korában kivált tudományos érdeklődésével: 1903-ban versenyösztöndíjat nyert. 1905-ben tanári oklevelet szerzett, 1906-ban kitüntetéssel tette le a bölcsészdoktori szigorlatot. Közben jogot is hallgatott és egyetemi tanulmányai végeztével letette a levéltári fogalmazói szakvizsgát is. 1906 végén a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárának levéltári osztályán lett gyakornok, de nem egészen fél év után már Abauj-Torna vármegye főlevéltárnokává nevezték ki. E minőségében indult útjára tudományos pályája. Kutatásai a vármegyei és városi levéltár anyagára támaszkodva Abauj-Torna vármegye ós Kassa /történetével kapcsolatosak. Több tanulmányt írt {közülük a Thököly- és Rákóczi-kór társadalmi életéről szólót az Akadémia Vigyázó-díjjal tüntette ki), emellett társszerkesztő je volt a megye és város közösen vitt színvonalas helytörténeti folyóiratának, s jegyzője a helyi irodalmi társaságnak, a Kazinczy-Társaságnak. 1923 júniusában ismét a Széchényi Könyvtárba került vissza, mint szolgálattételre beosztott vármegyei főlevéltárnoka Történettudományi érdeklődése most már a segédtudományok, elsősorban a heraldika, genealógia és a levéltártörténet felé fordult. E tudományágakból sok értékes tanulmánya jelent meg a LWóltári Közlemények, a Hadtörténeti Közlemények és a Turul hasábjain. Utóbbit, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság folyóiratát, 1932-től kezdve szerkesztette is. Nagyobb munkái közül megemlítendő ,,A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címereslevelei" című, Áldásy által megkezdett kiadványsorozat Áldásy kéziratában maradt III—VIII. kötetének kiegészítése ós sajtó alá rendezése. A múzeumi levéltárnak a Magyar Országos Levéltárba törtónt beosztása következtében Czobor is az Országos Levéltár szolgálatába került: 1939-ben országos fölevéltárnok, 190-ben pedig országos levéltári igazgató. 1942-ben nyugdíjba vonult. Czobor Alfréd a kor magyar levéltárosainak egyik legkedvesebb, és legkiegyensúlyozottabb egyénisége volt. Derűs, szeretetteljes egyénisége iíagy tudással párosult s tudását mindig szívesen osztotta meg a hozzáfordulókkal. Fejérpataky és Áldásy tanítványaként és az ő hatásuk alatt szinte második otthonának tekintette a levéltárat, jól tudván, hogy biztos történeti ismereteket, széleskörű tárgyi tudást a régebbi századokat illetőleg csak levéltári anyagra támaszkodva lehet szerezni, és komoly tudományos munkát csak a levéltári anyag átfogó ismeretében lehet végezni. Nyugalombavonulása után Balatonzamárdiban levő kis házába vonult vissza, és ott ólt 1959. július 31-én bekövetkezett haláláig. Együttműködésünk emlékeit szeretettel őrizve veszünk búcsút tőle. Bottló Béla DÖRY FERENC 1875—1960. \ Szekszárdon, Tolna megyében született 1875. november 26-án, a; megye életében évszázadok óta nagy szerepet vivő földbirtokos családból. Középiskoláit elvégezve, a Budapesti Tudományegyetemen jogot hallgatott és jogi doktorátust szerzett, majd 1898 márciusában díjtalan gyakornokként az Országos Levéltár szolgálatába lépett. Már a következő évben mint díjas gyakornok letette a levéltári szakvizsgát is. „Igen eszes, tanult, szorgalmas, pontos tisztviselő, ki — báV még csak gyakornok — legnagyobb megelégedésemre már egy levéltári osztályt vezet'" jellemezte Pauler Gyula a hivatali pályájának kezdetén álló Dőryt. Gyorsan emelkedett pályáján: 1912-ben országos allevéltárnok, 1917-bén országos levéltárnok, 1919-ben országos fölevéltárnok, 1922-ben országos levéltári igazgató. 1932-ben Csánki Dezsőnek, az Országos Levéltár főigazgatójának nyugalombavonulása után két évig vezette a Magyar Országos Levéltárat, a főigazgatói kinevezést azonban el nem nyerve vonult 1934-ben nyugalomba. /