Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - IRODALOM - Nagy István: Mélanges offerts par ses confreres étrangers a Charles Braibant. Charles Braibant emlékkönyv. Bruxelles, 1959. / 201–203. o.

IRODALOM MÉLANGES OFFERTS PAR SES CONFRERES ÉTRANGERS A CHARLES BRAIBANT Bruxelles 1959. XX, 571 p. CHARLES BRAIBANT EMLÉKKÖNYV A „Braibant emlékkönyv" terve 1959-ben, a Lisszabon melletti Estorilban, a levéltárak V. nemzetközi kerekasztal-konferenciáján született meg abból az alkalomból, hogy Charles Braibant, Franciaország levéltárainak főigazgatója, bejelentette közeli nyugalomba vonulását. A konferencia résztvevői egyhangúan és nagy lelkesedéssel fogadták el azt a javaslatot, hogy a különféle nemzetek levéltárosai emlékkönyv fel­ajánlásával fejezzék ki elismerésüket és köszönetüket azokért a nagy érdemekért, amelye­ket Ch. Braibant a különféle nemzetek levéltárosai és levéltárai közötti nemzetközi kap­csolatok kiépítése és a levéltárosok nemzetközi együttműködésének megvalósítása terén szerzett. Az emlékkönyv a konferencia által megválasztott szűkebb bizottság (tagjai: Ét. Sabbe, a belga királyság főlevéltárosa, H. Altmann, a lengyel levéltárak főigazgatója ós L. Sandri, a római központi állami levéltár főfelügyelője) szerkesztésében jelent meg. Charles Braibant — amint erről az Ét. Sabbe tollából való előszó is meleg szavak­kal emlékezik meg —- már régóta azok közé az európai értelmiségiek közé tartozik, akik az emberi együttműködés lehetőségeinek növelésében, az emberiség békéjének szolgálatá­ban látják életük egyik feladatát. Ch. Braibant folyton arra törekedett, hogy tárgyilago­san, az igazságot szem előtt tartva szemlélje hazájának, Franciaországnak kapcsolatait más országokkal. Ezeket a célkitűzéseket igyekezett megvalósítani saját szakmájának területén s külföldi kollégáival való kapcsolataiba» is. Amikor 1948-ban a Levéltárak . Nemzetközi Tanácsa Párizsban megalakult, Ch.- Braibant, akkor már mint a francia levéltárak főigazgatója, nagy aktivitással kapcsolódott be az új szervezet munkájába. Az ő nevéhez fűződik a kerekasztal-konferenciák megteremtése, a nemzetközi levéltári folyóiratnak, az Archívumnak a megindítása s azonkívül 1951-ben Párizsban az ún. ,,Stage technique international d'archivés"-nak, a levéltárosok nemzetközi gyakorlati tanfolyamának a megszervezése. Mint a francia levéltárak vezetője példamutató munkát végzett a francia levéltárügy továbbfejlesztése terén, s szüntelenül azért harcolt, hogy a levéltárosi hivatás megkapja méltó társadalmi és tudományos elismerését. Az emlékkönyv ötvennégy szerző különféle munkáit tartalmazza, bár tanulmányo­kat csak az egyes nemzetek levéltárügyónek vezetőitől és a párizsi „Stage technique international d'archives" volt hallgatóitól közöltek. A kötet tartalma igen gazdag; angol, spanyol, olasz, portugál, svájci, holland, .belga, luxemburgi, német, osztrák, jugoszláv, svéd, dán, finn, szovjet, cseh, magyar, román, indiai, kanadai levéltárosok­nak a levéltárak tevékenységét, jelenlegi problémáit érintő rövidebb-hosszabb értekezései találhatók meg benne. A kötet így — amint a bevezető is megállapítja — fontos határ­követ jelent a levéltártudomány fejlődésében, összesítője azoknak az eredményeknek, amelyek épp a Ch. Braibant által kezdeményezett és szorgalmazott nemzetközi levéltári kapcsolatok során megszülettek, szimbóluma annak, hogy a különféle nemzetközi össze­jöveteleken folytatott eszmecserék igen hasznosnak voltak, s hogy a földrajzi vagy világ­nézeti szempontból egymástól távol eső nemzetek levéltárosai saját szakmájuk szolgálatá­ban, égető problémáik megoldásában mennyire együtt tudnak működni egymással. A kötetben megjelent ötvennégy tanulmány mindegyikéről e rövid ismertetésben nem adhatunk számot. Röviden csak azokról emlékezünk meg, amelyek általános, minden ország levóltárügyót érintő kérdéseket taglalnak, vagy amelyek egyes országokon belül a levéltárügy modern, korszerű fejlődését mutatják be. így mindjárt általános érdeklődésre tarthat igényt a kötet sorrendben első tanulmánya, amelyet I. Andersson, a svéd országos levéltár igazgatója, a svéd selejtezés problémáiról írt (Le probléme du triage dans les archives de l'administration suédoise). A tanulmány végeredményben arra

Next

/
Oldalképek
Tartalom