Levéltári Közlemények, 32. (1961)
Levéltári Közlemények, 32. (1961) - FORRÁSKÖZLÉS - Karsai Elek: Iratok a Gömbös-Hitler találkozó (1933. június 17–18.) történetéhez / 147–199. o.
Iratok a Gömbös—Hitler találkozó (1933. június 17—18.) történetéhez 197 ós Arminius hadakoznak Varussal és más római hadvezérekkel, az ősi germán jogfelfogás szembeszáll az idegenből jött római jog eszméivel stb. stb. és mindez a fellengősség sajátságosan vegyül össze a német karakterben fekvő doktrinerséggel. Ki tudhatja, mi fog ezekből a ki nem forrott és a felhőkben járó eszmékből kialakulni? Ez a bizonytalanság nyugtalanságot idéz elő az egész világban és reakciókat vált ki a jövendő germán veszedelem ellen. Ezen reakciók sorába tartoznak, mondja M. Poncet a most megkötött keleti paktumok is. 27 A Hitler-birodalom szerinte három súlyos kérdéssel áll szemben: 1. A fent említett belső ellentét a nemzeti szocialista újjászületés konzervatív ós radikális ható erői között; 2. gazdasági ós pénzügyi nehézségek és ezekkel összefüggésben az infláció veszedelme; 3. a birodalom külpolitikai problémáiból származható bonyodalmak. Eddig M. Poncet. A francia egocentrizmus önző céljainak fedezésére változatlanul azon tézisben tetszeleg, hogy a németség egy veszedelmes népfaj, hunnok, Isten ostorai, kik tűzvésszel fenyegetik az egész civilizált világot y compris"' a szovjetmennyországot Difficile est satiram non seribere. Ezután beszélgetésünk Gömbös miniszterelnök úr berlini látogatására terelődött. Ez a látogatás, monda a francia nagykövet, mindenütt nagy feltűnést keltett és, mint értesülve van, Magyarországon sem találkozott osztatlan helyesléssel. Azt válaszoltam, hogy nekünk ezidőszerint elsősorban gazdasági bajaink enyhítésével kell foglalkoznunk. A józan magyar érdekpolitika pillanatnyilag nem foglalkozhatik egy esetleges germán veszedelem mene tekel-jóvel; rebus sic stantibus Magyarországot máshol szorítja a cipő. Akárhányszor kijelentettük, hogy az,általános gazdasági krízis enyhítése céljából bármikor készek vagyunk bárkivel — természetesen paritásos alapon •— cooperálni, beleértve Németországot. M. Poncet megértéssel vette tudomásul, hogy ott igyekszünk gazdasági előnyöket elérni, ahol erre lehetőség nyílik, azonban megjegyezte, hogy nem lehet Magyarország érdeke, hogy egy bizonytalan jövőjű alakulattal, mint amilyen a Hitler-birodalom, magét politikailag lekötni. Az alliance-ok rendszerét az európai és világbéke szempontjából veszélyesnek tartjuk s ennek a felfogásnak elég gyakran kifejezést adtunk a leszerelési konferencián. Ezzel eszmecserénk véget ért. Masirevich m. kir. követ Eredeti, 2 1 / 2 oldalas, a berlini követség levélpapírján géppel írt tisztázat, Masirevich sa játkezű aláírásával. — OL. Küm. pol. 7933—27/7—7825 (2772/7933) A jelentés 1933. július 12-én érkezett a Külügyminisztérium politikai osztályára. Az iraton a következő külügyminisztóriumi tisztviselők kéz jele látható': Teleki gróf, Vladár, Máriássy; — az utasítás szerint Masirevich jelentését közölni kellett a Miniszterelnökséggel, a Honvédelmi Minisztérium VI. osztályával, valamint a követségekkel. (Ezeknek végrehajtása nem tűnik ki az iratból.) a) „egyelőre csak elfenekelték az embereket, de nem fejezték le őket. Az elfenekelés megalázó egy kissé, de még mindig jobb, mint a lefejezés." b) „a hitleri korszak a német történelemnek egy zavaros szakasza lesz." c) „beleértve" 27 Az 1933. június 12-én Londonban összeült világgazdasági konferencia államfórfiaihoz a konferencia idején a szovjet küldöttség azzal a javaslattal fordult, hogy írják alá az agresszor meghatározására vonatkozó egyezményt. Ezt az egyezményt 1933. július 3-án aláírta Afganisztán, Észtország, Lettország, Irán, Lengyelország, Törökország ós a Szovjetunió. Július 4-ón a kisantant államai is aláírtak egy hasonló, de néhány cikkellyel kiegészített egyezményt. Július 5-ón egyezményt írtak alá a Szovjetunió ós Litvánia között, amelyhez később bizonyos kikötésekkel Finnország is csatlakozott." (Minc—Patyomkin—KolcsanovszkijL Id. m. 505—506. o.)
