Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - FORRÁSKÖZLÉS - Karsai Elek: Iratok a Gömbös-Hitler találkozó (1933. június 17–18.) történetéhez / 147–199. o.

192 Karsai Elek Germany and Hungary, on the German-Austrian problem, and the internal situation in both countries, which, according to the official statesments of the Minister President, formed the most important subjects of the conversation. All the less so as Gömbös did not hesitate to state again in his declaration in the Hungarian Upper House that the friendship with Italy was the pivotal point of Hungarian foreign policy. The possibility that the unexpected visit might be connected with the rumors about an Italian initiative in Paris and London for the purpose of establishing a closer community between Austria and Hungary, was mentioned neither in conversations nor in the press. The latter, incidentally, observed the greatest restraint on the occasion of the journey and restricted itself to the publication of reports from correspondents about the public events of the visit. A clipping from the above-mentioned issue of the Popolo d'ltalia is enclosed. Hassel Nyomtatvány. — Documents on German Foreign Policy 7918—1945. SeriesO (1933—1937 ), Vol. I. London 1957. 6l5—61fi. I. A fenti angol nyelvű szöveg fordítása: Politikai jelentés Tárgy: Állítólagos magyar demars Mussolininál a revízió kérdésében. Olasz vélemények Gömbös berlini utazásával kapcsolatban. Magyarország szerint a revízió kérdése nem különösebben sürgős. Gömbös berlini látogatását itt nyugodtan ítélik meg. Hivatkozással május 27-i II Ts. 602 utasítására: Mostanáig nem sikerült részleteket megtudnom a május 10-i 102. táviratban említett levélről, amelyet a magyar miniszterelnök írt Mussolininek a revíziós követelések ügyében. Az érdeklődések illetékes helyeken eredménytelennek bizonyultak, mert sem a külügyminisztériumban, sem az itteni magyar követségen nem tudnak, vagy legalábbis úgy tesznek, mintha nem tudnának semmit a dologról. Figyelemre méltó, hogy az olasz, de még inkább a magyar mértékadó körök láthatóan nagy súlyt helyeznek arra, hogy úgy tüntessék fel, mintha a magyar revizionista követeléseknek egyáltalán semmi sürgősségük sem volna. Különösen a magyar körök hangsúlyozták, hogy Magyarország most előbbrevaló dolgokkal van elfoglalva, mint a revízió kérdésével, amely még korántsem érett a megoldásra, ezért okosabb most nem bolygatni. Magyarországot most jobban érdekli konkrét céljainak mielőbbi elérése, elsősorban egyenjogúságának elismertetése, amelyhez a Négyhatalmi Szerződés — ha megfelelően alkalmazzák — utat nyit számára. Ami magát a Szerződést illeti, nem igaz, hogy Magyarországon elutasító az álláspont vele szemben —amint ezt egyesek sűrűn hangoztatják. Kétségtelen, hogy itt-ott, különösen legitimista körökben elhangzottak olyan vélemények, hogy a Szerződés oly sok módosításon ment át, hogy végül teljesen semmitmondó papírrá lett; de ezt a nézetet a kormány nem osztja. A politikai realizmus szemszögéből nézve a Szerződós különféle előnyöket nyújt a jelenlegi helyzettel szemben. De mindenekfölött Mussolini kezdeményezésére sikerült kiküszöbölni a feszültség egyik forrását egy olyan válságos pillanatban, amikor az európai,bókét veszélyeztethette volna. Egyébként hasonló gondolatokat tartalmaz egy, a Popolo dTtalia e hó 27-i számában megjelent interjú, amelyet a magyar külügyminiszter a fent vázolt beszélgetéssel körülbelül egy időben adott a lap munkatársának. Gömbös miniszterelnök berlini látogatása először bosszúságot keltett itt, különösen azért, mert az olasz kormány csak a tizenkettedik órában értesült róla, és így nem tudott magának eleinte tiszta képet alkotni az utazás céljáról. De a magyar követ* felvilágosítása után hamar megnyugodott a kormány, ós helyeselte a látogatást mint az államférfiak közötti kapcsolat örvendetes megteremtését. Noha nincsen egészen tisztában a látogatás tulajdonképpeni okával, nem lát Olaszország szempontjából semmi nyugtalanítót abban, hogy Németország és Magyarország vezető államférf iai beszélgetnek a két országot érintő gazdasági kérdésekről, a német—osztrák problémáról, továbbá a két ország belső helyzetéről, ami a miniszterelnök hivatalos nyilatkozatai szerint a beszélgetés főbb pontjait képezte. Annál is kevésbé van ok aggodalomra, mert Gömbös nem habozott ismételten leszögezni a magyar Felsőházban tartott beszédében, hogy a magyar külpolitika kulcs-