Levéltári Közlemények, 32. (1961)
Levéltári Közlemények, 32. (1961) - FORRÁSKÖZLÉS - Karsai Elek: Iratok a Gömbös-Hitler találkozó (1933. június 17–18.) történetéhez / 147–199. o.
188 Karsai Elek nak a kormányhatalomban való részesedését azért kívánja, hogy biztosítékot képezzen arra, hogy Ausztria se francia, ^e Kisentente-vizekre nem fog evezni. Erre Dolfuss nem alkalmas, őbenne nem bízik. Annak idején ő Dollfussnak felajánlotta, hogy az ismert 300 milliós kölcsönből 23 remélt pénzt Németország megadja Ausztriának azon feltétel alatt, hogy lemond a francia kölcsönről és szakít franciabarát politikájával. Dollfuss ezt arra használta fel, hogy "Hitler ígéretével pressziót gyakoroljon Franciaországra a kölcsön folyósítása érdekében, a németekkel azonban ígéretének ellenére ebben a kérdésben tárgyalásokba egyáltalán nem bocsátkozott. Egyébként is a miniszterelnök úr tapasztalta, hogy Hitler rendkívül el van keseredve Dollfuss ellen. Egyes osztrák vezéreknek rendkívül éles kifejezései, pl. a „braune Pest" roppantul felbőszítették. Azt mondotta a miniszterelnöknek: „Wenn man meine Bewegung eine braune Pest nennt, werde ich das niemals vergessen/' 0 ) A miniszterelnöknek ezek után az az impressziója, hogy kibe-, külésről Hitler ós Dollfuss között többé szó sem lehet ós hogy az esetleges választások után alakítandó új kormány élére Dollfuss nem kerülhet. Az osztrák helyzetről beszélve szóba}ött Déltirol kérdése, melyről Hitler kijelentette, hogy ez német szempontból egy alárendelt jelentőségű ügy, melyért nagy politikai érdekeket nem lehet feláldozni. A kisebbségi kérdést illetőleg a miniszterelnök úr arra igyekezett rávenni a/ kancellárt, hogy a magyarországi német kisebbségek ügyeibe a német kormány ne avatkozzék bele, hogy továbbá utasítsa a Magyarországtól elszakított területek német kisebbségeinek vezetőségét arra, hogy az ottani magyar kisebbségekkel kollaboráljanak, vagy legalábbis azoknak a nemzeti törekvéseivel szembe ne helyezkedjenek. Visszajövet a miniszterelnök úr, nehogy hívatlan közvetítő színében tűnjék fel, nem látogatta meg Dollfusst. Ebből egy kis félreértés származott, mely a miniszterelnök úr magyarázata által hamarosan tisztázódott, úgy hogy a közte és Dollfuss közt uralkodó személyes bizalmas barátsági viszony zavartalanul továbbra is fennáll. Kizárólag Mg-od saját információjára közlöm még, hogy Hitler kissé el volt kedvetlenedve Mussolininek állítólagos kacérkodása miatt Daladier-val 24 ós ezzel kapcsolatosan azt a kérdést intézte a miniszterelnökhöz, hogy nézete szerint lehet-e Mussoliniben feltétlenül megbízni. A miniszterelnök úr erre a kérdésre a leghatározottabb ,,igen"-nel válaszolt. Végül szíveskedjék a Palazzo Chigi figyelmét még felhívni arra, hogy f. hó 23-án a keresztényszocialisták az alsóausztriai Landtagban a szocialistákkal együttdolgozva megsemmisítették a náci mandátumokat, ami az első együttműködést jelenti a keresztényszocialistáknak a vörösökkel, amelyet a magyar kormány hetekkel ezelőtt megjósolt. Utóirat. A jelen utasítás negyedik bekezdésében foglaltakhoz szíveskedjék hozzáfűzni, hogy azt, hogy mi az Anschluss mellett foglaljunk állást, tőlünk józan ésszel senki sem kívánhatta, de hogy a fent jellemzett kisentente-kritikák alól kihúzzuk a gyékényt, azt minden esetben meg kellett tennünk, ahol alkalom kínálkozott. Ilyen alkalom volt Hitler meghívása a miniszterelnöknek, melyet visszautasítani az adott körülmények közt súlyos politikai hiba lett volna. Budapest, 1933. június 25. Eredeti, géppel írt fogalmazvány. — OL. Kam. res. pol. 1933—21-—303 (284 ikt. sz. 464.) A fogalmazványt, mint a szöveg végén olvasható megjegyzésből kitűnik, Apor báró személyesen fogalmazta, Kuhl miniszteri titkár gépelte le. A tájékoztató utasítás második felében igen sok javítást hajtottak végre, az eredeti szöveg a következő volt: „Az osztrák helyzetet illetőleg Hitler kijelentette, hogy nem gondol arra, hogy Anschlusst csináljon. Neki az a nézete, hogy Ausztriában közös német—-olasz—magyar érdekek állnak fenn, melyeket közös egyetértésben kellene megoldani. Űgy képzeli, hogy egy keresztónyszocialista-názi koalizios kormány alakuljon egy megejtendő választás 23 Erre vonatkozóan nincsenek közelebbi adataink. 24 Feltehetően Mussolininek az olasz parlamenthez intézett jelentéséről van szó, amelyben beszámolt a francia—olasz borkereskedelmi szerződésről és hangsúlyozta, hogy „ennek a szerződésnek a létrejövetele megmutatta, hogy megvan a lehetőség arra, hogy a két ország közötti további hasznos egyezményeket kössenek". (OL. MTI. Magyar Kiadás. 1933. május 27. — 20. kiadás.)
