Levéltári Közlemények, 32. (1961)
Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1960-ban / 3–22. o.
A magyar állami levéltárak 1960-ban 17 félforgalom növekedésével a levéltárak gépelési feladatai is megszaporodtak s a legtöbb levéltárban egyre inkább érezhető a szakképzett — gépírásban is otthonos — adminisztrátor hiánya. Az anyakönyvi feladatok (II. példányok kezelése, utólagos értesítések bevezetése, I és II. példányok egyeztetése stb.) a területi levéltárak összmunkaidejónek 9,7%-át (3784 nap) vették igénybe. Az anyakönyvi munkára fordított idő több mint 2 / 3-át a levéltárak az évi átlagban 200 ezer (ez évben 198 429) utólagos értesítés szószerinti bevezetésére fordították. Az utólagos értesítések bevezetésére szükséges munkaidő jelentékenyen csökkenni fog azáltal, hogy 1961. január elsejétől az anyakönyvi kerületek az esetenkénti külön értesítések helyett évnegyedes jegyzékeket fognak beküldeni s a levéltárak a szószerinti másolás helyett csak jelzeteket vezetnek be. Egyes levéltárakban azonban az 1950. előtti bevezetetlen értesítések feldolgozását is el kell kezdeni, illetve tovább kell folytatni- Az I. és II. példányok egyeztetése, amely az anyakönyvvezetők és a levéltárak közös feladata, eddig 6—7 év alatt országosan 41%-ban történt meg (3223 anyakönyvi kerületből 1312 kerület anyakönyveit egyeztették). Ebben az évben 101 kerület anyakönyveinek egyeztetésére került sort Sajnos, a be nem küldött s ezért a levéltárak által be nem vezetett értesítések száma elég jelentős s ezért az egyeztetéseket tovább kell folytatnunk. Az Országos Levéltár Központi Könyvtára látja el a többi levéltár kézikönyvtárának szakmai segítését ós irányítását. (Erre a munkára a levéltárak 1438 munkanapot fordítottak, vagyis az összmunkaidő 2,2%-át), A levéltárak többségében a könyvtári munka csak a kurrens feladatok ellátására (új szerzemények leltározása és katalogizálása) szorítkozott, több levéltárunkban azonban sor került a könyvtár rendezésére, ujraleltározására és katalogizálására is. (Nagyobb mértékben a miskolci, sátoraljaújhelyi, soproni, szegedi és zalaegerszegi levéltárban folyt ilyen munka.) Az esztergomi és a szentesi levéltár vezetője összeállította a központ által eddig kiadott általános érvényű rendeletek jegyzékét. Ez alapul szolgálhat a levéltárak működési és ügyviteli szabályzatának elkészítéséhez. > . - i * . . A terven kívüli feladatok (tanácstagi, különféle szakbizottsági tagsággal járó értekezletek, külföldi utak stb.) a munkaidő 2,7 %-át (1656 nap) vették igénybe. Levéltáraink kapcsolatai a helyi tanácsi-, párt- és tömegszervezetekkel általában mind az igazgatási, mind a tudományos- népművelő feladatok vonalán kielégítőek. Végezetül meg kívánjuk jegyezni, hogy a magyar levéltári hálózat külföldi kapcsolatai az elmúlt év folyamán tovább mélyültek. Mindenekelőtt a stockholmi nemzetközi levéltáros kongresszus tanácskozásait teli kiemelnünk, amelyeken 3 magyar kiküldött vett részt. Kapcsolatainkat elsősorban a szocialista országokkal építettük tovább. Magyar levéltárosok jártak a Szovjetunióban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában. Kapcsolataink több nyugati országgal is jók. (Az év folyamán 2 dolgozónk járt Olaszországban.) Az iratcsereegyezmény lebonyolítása szükségessé tette a Jugoszláviába való kiutazást is. A Levéltári Osztály mind a szocialista, mind a kapitalista országokkal széleskörű kiadványcserét folytat. Balázs Péter 2 Levéltári Közlemények XXXII.
