Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Nagy Lajos: A Budapesti Nemzeti Bizottság működésének történetéhez : 1945. január 21.-április 11. / 129–146. o.

\ 138 Nagy Lajos Bizottság az ötös bizottságot teljhatalommal ruházta fel a gyógyszertárak, kórházak, gyógyáru készletek, orvosi ós más egészségügyi személyek igénybevételére, illetve munkába állítására. Január 28-án az ötös bizottság elhatározta, hogy egy hattagú egészségügyi bizottságot alakít, január 31-én pedig úgy döntött, hogy „az orvos- és egészségügyi kérdések intézésére és irányítására Nagy-Budapest területére terjedő illetékességgel Egészségügyi Tanács létesítését rendeli el". Az ötös bizottság az Egészségügyi Tanácsot egészségügyi kérdésekben tárgyi és személyi vonatkozásban teljhatalommal ruházta fel, és külön felhatalmazta, hogy szükség esetén vagyon- és magánjogi természetű ügyekben is korlátlanul rendelkezzék. A Nagy-Budapest területén működő bármilyen jellegű egészségügyi intézmények és szervezetek vezetői kötelesek voltak az Egészségügyi Tanács határozatait haladéktalanul végrehajtani. A tanács tagjait az orvos szakszervezet előterjesztése alapján az ötös bizottság nevezte ki.

38 Az Egészségügyi Tanács február 6-án megalakult,

39 s munkájáról időnként az ötös bizottságnak beszámolt. Március 28-án az ötös bizottság feljogosította az Egészségügyi Tanácsot az egészségügyi intézmények újjászervezésére, de osztályos főorvostól fölfelé köteles volt minden személyi kinevezést az ötös bizottsággal jóváhagyatni.

40 A közellátás kérdése szinte állandó napirendi pontja volt a Budapesti Nemzeti Bizottság ötös bizottsága üléseinek. Felvették az érintkezést az élelmiszerellátás ügyében a szovjet katonai hatóságokkal, január 27-én a Kommunista Párt javaslatára elhatározták a Nemzeti Segélyakció budapesti bizottságának felállítását,

41 s a következő üléseken határozatokat hoztak az élelmiszerkószletek lefoglalásáról, az élelmiszerszállítmányok felosztásáról, a fővárosi közellátási ügyosztályhoz a Budapesti Nemzeti Bizottság főtitkára vezetésével pártonként 1—1 tagból álló bizottságot delegáltak. Eebruár 16-án az ötös bizottság felkérte a Nemzeti Bank elnökét, hogy minden pénzt közélelmezési célokra bocsásson rendelkezésre, február 21-én felhatalmazást adott á polgármesternek élelmezési kölcsönkötvények kibocsátására, február 28-án pedig az ötös bizottság úgy döntött, hogy Budapesten és környékén minden talpalatnyi földet meg kell művelni, s aki a megművelést maga nem tudja vagy nem akarja elvégezni, ott a tulajdonjog sérelme nélkül az 1945. évi termés azt illeti, aki a föld megművelését elvégzi. Utasította az ötös bizottság a székesfővárosi kertészeti ügyek vezetőjét és a sajtót, hogy a kertészeti kérdés tekintetében a legszélesebbkörű propagandát indítsák meg. A Budapesti Nemzeti Bizottság február közepén négytagú bizottságot küldött Debrecenbe, amely ott a kormánynak beszámolt a főváros élelmezési helyzetéről.

42 Ez a bizottság szervezte meg az első nagyobb élelmiszerszállítmányok Pestre való irányítását a Tiszántúlról, főleg Békés megyéből. A kormány a bizottság beszámolója alapján nevezett ki kommunistapárti közellátási kormánybiztost a fővárosba, az itteni viszonyokat tapasztalatai alapján jól ismerő Vas Zoltán személyében. Az ötös bizottság február 16-án minden élelmezéssel kapcsolatos ügyosztályt és fővárosi üzemet a kormánybiztosnak rendelt alá.

43 A Budapesti 38 Főv. Lt. — BNB iratok 1945. január 31. A nyomtatott határozatokból ez hiányzik. 39 Főv. Lt. — BNB iratok 1945. február 6. 40 Főv. Lt. — BNB iratok 1945. február 10., február 17. 41 Szabadság 1945. január 31. 42 Szabadság 1945. február 20. 43 Szabadság 1945. február 18.